Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Bertényi Iván: Az antifeudális parasztmozgalmak heraldikájának néhány problémája / 221–232. o.
222 Bertényilván pecséteket a XIV. századtól Magyarországon, 7 1400-ban pedig német polgári címereslevél is kelt. 8 A parasztok körében is korán terjdt a pecsét-, majd ezt követően a címerhasználat divatja: a XIII. századi Flandriából számos parasztpecsét maradt fenn, 9 s a XIV. századtól német területen is több címeres paraszti pecsétet használtak. 10 A XIV. századi Magyarországról címeres falupecsét is ismert. 11 Nyugodtan kijelenthetjük tehát, hogy — néhány, a címerhasználat szempontjából elmaradottabb országot leszámítva — a XIV. századtól a címerek már Európa-szerte a legszélesebb néptömegek előtt is ismertek voltak, s nem csupán mint a feudális uralkodó osztályok kiváltságolt tulajdonai (attribútumai), hanem mint bármely társadalmi réteg egyedei, testületei által választható jelvények. A bemutatott adatok tanúbizonyságán az sem változtat, hogy a polgárok, parasztok címerpajzsán — főleg a XVI. századtól — gyakran nem a klasszikus heraldika címerképei, mesteralakjai jelennek meg, hanem a címertan határterületeit jelentő házjegyek, ötvösjegyek. A következő kérdés, ami felvetődik - ha ismertek —, vajon használtak-e címeres jelvényeket az egyes parasztfelkelésekben, mozgalmakban résztvevő parasztok. Most el kell tekintenünk azoknak a tudattartalmaknak a mélyebb elemzésétől, amelyek az egyes jelvények kiválasztását motiválhatták, s elsősorban azoknak a, témánk szempontjából számításba vehető jelvényeknek a bemutatására kell szorítkoznunk, amelyeket a különböző felkelések résztvevői viseltek, hiszen egy teoretikus heraldikai szakkérdés megválaszolása a feladatunk. A francia Jacquerie parasztjai a XIV. század közepén a korabeli francia krónikás tudósítása szerint a francia király csatakiáltását hallatták és az ő zászlaját hordozták. 12 De az angol király címeres zászlait használták negyedszázaddal később a Wat Tyler vezette felkelésben résztvevő angol parasztok is. Itt a királyi zászlóknak olyan fontos szerep jutott, hogy használatuk a felkelés egyes eseményei során is végig figyelemmel kísérhető. Amikor 1381. angol parasztjai London felé közeledtek, John Horné alderman fondorlatos módon szerzett egy királyi címeres zászlót („unum standardum de armis domini regis"), s az abból készített hadizászlóval ment ki a felkelők elé, Walter Sibley billingsgatei alderman pedig azzal bocsátotta be a felkelőket a városba, hogy azok a király barátai. 13 Hama7 Tompos Ernő: Soproniak középkori pecsétéi. Soproni Szemle XVII. (1973) 296., 298. o. 8 Felix Hauptmann: i. m. 98-99. o. 9 Roman J.: Manuel de sigillographie francaise. Paris 1912. 315. o. 1 ° Erich Á7ta?/;, Siegel. Braunschweig 1970. 374-376. o. 1 'Iván Bertényi: Einige Fragen der Heraldik der antifeudalen Bauernbewegungen. In: Aus der Geschichte der ostmittel-europäischen Bauernbewegungen im 16-17. Jahrhundert. Herausgegeben von Gusztáv Heckenast. Budapest 1977. 78. o. A luxemburgi paraszti pecsétek megjelenéséről 1. Dr. JeanClaude Louíseh: Armorial du pays de Luxembourg. Luxembourg 1974. 14. o. 12 „... les Jacques, lesquels de grant visaige et maniere se tenoient en ordonnance et cornoient et businoient et haultement cryoient «• Mont Joye »et portoient moult d'enseignes peintes a fleur de liz .. ." - Récit de la Jacquerie dans la Chronique des quatre premiers Valois. — Simeon Luce: Histoire de la Jacquerie Paris 1894. (Nouvelle édition) Piéces justificatives LXVL 345. o. A magyarországi szakirodalomban hivatkozik rá: Székely György: A Dózsa parasztháború ideológiájához. Századok, XLV. (1961) 489. o. 13 Charles Oman: The great revolt of 1381. Oxford 1906. 55., 207., 209-210. o., B. Wilkinson: Constitutional History of Medieval England 1216-1399. London-New York-Toronto, III. 1958. 221. o. - Idézi: Székely György i. m. 489. o.
