Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Borsa Iván: Anyagvédelem az Országos Levéltárban, 1874–1974 / 127–138. o.

130 Borsa Iván gyűjtemények gyakran egymástól szétválasztva s különbözők összevegyítve helyeztettek el." Felvázolja annak a programját, hogy egy 40 cm széles polcon 3 vagy 4 csomó legyen egymás mögött, a csomók kapjanak új fedőtáblát és hevedert, továbbá feliratot. Javasolta, majd meg is történt két olyan kettős állvány legyártása, amely méreteiben a később megépített ún. Ganza-Vajda-rendszerű, vasból készült, mozgatható polcú állvánnyal volt azonos. Ezen a két mintaállványon történt meg a csomók kialakítása, fedőlemezzel és hevederrel való ellátása.

10 Az előirányzat 100 000 fedőtáblára és 50 000 hevederre szólt, a felhasznált mennyiség nem ismert. - A mintaállványozás azóta is munkanem a levéltári feladatok sorában, s ma is ez jelenti a raktári egységek végleges rendjének kialakítását. Annak érdekében, hogy az előkészítést a hideg és a sötétség ne akadályozza, kapott a levéltár hordozható Kelua akkumulátoros lámpákat töltővel és Meidinger-kályhákat, továbbá egy kézi hajtásra berendezett portalanító gépet. („A zegzugos áram nélküli raktárakban nem volna használható villanyerőre berendezett porszívógép.")

11 A Levéltár a különböző cégekkel külön-külön kötött szerződést ,,15-ös vastagságú, 70 X 100 cm alakú szürke rongylemezpapírra, elsőrendű cellulóz csomagolópapírra (63 X 90 cm), 35 mm széles vörös-fehér csikós színeshevederre, varrózsinegre és iratcsomó csattokra reszelt peckekkel."

12 Ebből arra lehet következtetni, hogy a Levéltár így vásárolt nyersanyagból a rendelkezésre bocsátott napszámosok segítségével maga állította elő a fedőlemezeket és a hevedereket. A költözést előkészítő munka értékelése Az Országos Levéltár épületei 1874—1974 című tanulmányban megtörtént (Levéltári Közlemények L. évf. [1979] 35-36.). A por elleni küzdelemre vonatkozóan viszonylag kevés adat maradt fenn. Az egykori kincstári levéltárban az volt a szokás, hogy „porolták is ezeket (a kamarai lymbus iratait) súlyos vesszőkkel, hogy szétszakadtak az okmányok, minden évben kétszer".

13 Az előbbiekben láttuk a kézi hajtásra berendezett porszívót. Elektromos meghajtású porszívót a Levéltár először 1924-ben vásárolt, amikor viszont azzal indokolta ennek engedélyeztetését, hogy az iratok az átszállításkor nem lettek leporolva.

14 A Belügyminisztérium épületében igen nagy volt a tűzveszély a zsúfoltság és a fából készült berendezés miatt. Az új épület érdekében tett javaslatokból sohasem hiányzik ez az indok. Az állandó tűzőrségről már történt említés. Meg kell említeni, hogy a Belügyminisztériumban elhelyezett tűzőrség tűzjelző állomással rendelkezett, amely közvetlen távbeszélő összeköttetést biztosított a tűzoltósággal. Ezt az új épületben is felszerelték és mai napig üzemben van.

15 A két világháború között, főleg a 20-as években többször 10

OL - K 148-1917 - 14 - 29404, 1912-609. sz. OL előterjesztés. - (OL - Y 1 - 1916 65., 1912-609.) - A két mintaállvány jelenleg a 17. raktár félemeletén van használatban. 1

' Uo., 1913-2118. sz. OL előterjesztés. 12

OL - Y 1 - 1875 - I - 111,1913 - 1873. (az alapszám elején elhelyezett iratok). OL - Y 1 - 1922 - 7,1913-1319. és 1914-1689. ,3

Thaly Kálmán 1897-i parlamenti beszédében emlékezett így vissza korszakunk előtti időre. (Magyar Könyv Szemle 1897. évf. 72.) Ezt erősíti Gervay Károly levéltárnok 1871-i előterjesztése, amelyben azt hiányolta, hogy 1867 óta az összes helyiségek kitisztogatása nem történt meg, s kérte „nehogy az okiratok és azok pecsétjei rossz bánásmód által a porol tatás alkalmával kárt szenvedjenek ... a poroltatásra a megkívántató becsületes és meghitt napszámosok a levéltárigazgatónak . .. rendelkezése alá bocsátassanak". (OL - K 255 - 1871 - 16 - 3964.) 14

OL -Yl - 1924 -713. ls

OL -Y 1 - 1933 - 162.