Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Györffy György: Nemzetközi oklevélkiadási szabályzat / 97–109. o.
100 Györffy György M-A dátumhely közelebbi megjelölése (pl. palota, udvar, egyház) esetén a kiadóra van bízva, hogy ezt beveszi-e a dátumba az oklevél nyelvén, vagy idézőjel között fordításban. 18. Dátum hiánya esetén szükségtelen erre „hely nélkül" (h. n.) megjelöléssel utalni. Regeszta 19. A regeszta szerkesztése és formája. A regeszta az oklevél tartalmának lehető legtömörebb foglalata, mely tartalmazza a kibocsájtó és címzett nevét, valamint a benne foglalt jogi ténykedést. Ha a kibocsájtó és a rendelkező nem azonos személy, az oklevélkiadóra van bízva, melyiket tünteti fel első helyen. Adománynál az adományozó neve kerül első helyre, a megadományototté a másodikba. A regesztában a jogi ténykedés megjelölése lehetőleg az oklevélben használt kifejezés szerint történjék. 20. Regesztákat közlő kötetben, ahol szövegkiadás nincs, a regeszták sokkal bővebben fogalmazandók, s kívánatos minél több információ beledolgozása. 21.-4 tulajdonnevek írása a regesztában, A latin és biblikus nevek mai kiejtés szerint írhatók. A kora középkori germán nevek a forrásban szereplő névalakban írandók, míg az újabb kori germán nevek a kiadás nyelvének területén elterjedt alak szerint. A foglalkozásnévnek vezetéknévként való minősítése a kiadó megítélésére van bízva. 22. Az oklevélben átírt oklevél említendő a regesztában, lehetőleg az átirat dátumának zárójelben való feltüntetésével, de kívánatosabb minden átírt oklevélről külön regesztát készíteni. 23. A regeszta tipográfiai megformálása lehetőleg kurzív betűtípussal történjék; a belé foglalt latin idézet antiquával. A szöveghagyományozás táblázata 25. Meghatározás. A szöveg áthagyományozására vonatkozó rész tartalmazza a kiadott szöveg forrásainak (eredeti, másolat, kivonat stb.) ismertetését, valamint irodalmának felsorolását. 26. Az eredeti, A forrás ismertetése az eredetivel veszi kezdetét, melynek jelölése mindig A. Ha az eredeti elveszett, az A betű fenntartandó a netán előkerülő eredeti számára. Eredeti hiánya esetén szükségtelen kitenni: ,A. Eredeti elveszett"; az a tény, hogy A nem említtetik, magában foglalja, hogy ma ismeretlen. Ha több eredeti van, ezt A 1 , A 2 ,A Z jellel különvöztetjük meg. 27. Hamis eredeti úgy kezelendő, mint az eredeti. Ha megvan az eredeti és a hamis eredeti, az utóbbi jele: A\ 28. Registrumban fenntartott szöveget szokásR-él esetleg R l , R 2 -vei jelölni. 29. Fordítás a másolatok, ül. átiratok után sorolandó; pl. egy 4-val jelölt görög eredeti latin fordítását lehet T-vel jelölni. 30. Az eredeti leírása. Röviden az eredeti ismertetésénél írandó le, de részletekre bővebbenjegyzetben vagy a kommentárban ajánlatos kitérni.
