Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Maksay Ferenc: A levéltári anyag történeti-statisztikai feldolgozásának hazai eredményei, módszere, problémái / 51–67. o.

A levéltári anyag történeti-statisztikai feldolgozásának hazai eredményei... 53 levéltári anyagra épített: a mezőgazdaságtörténeti értekezések egy része a nagyúri uradalmak számadásait dolgozta fel, s ezek alapján egyebek között terméseredmény-sorozatokat rekonstruált, a településtörténeti disszertációk és tanulmányok pedig jobbágynevek ezreit csoportosítva és minősítve következtettek a népesség fejlődésére és etnikai megoszlására.

7 Végül is legnagyobbrészt az utolsó két évtized kutatóira és levéltárosaira maradt volna a feladat: a számszerű archivális anyag tömegének valóban korszerű értékesítése. Ha ennek a két évtizednek az eredményeiről számolunk be, akkor legelőbb a kezdetekről és a programokról kell szólnunk. Az 1958. évi wiesbadeni levéltáros-konferencia után a Levéltári Igazgatóság akkori vezetője nem kis büszkélkedéssel jelenthette: levéltárosok és statisztikusok termékeny együttműködése dolgában egész Európában miénk volt a kezdeményezés. Mint mondotta, a nem sokkal korábban megjelent Történeti Statisztikai Közlemények „a világon egyedülálló vállalkozás".

8 Csakugyan, az 1957-es évben szinte egyidőben jött ki a „Történeti statisztika forrásai" c. kötet meg a Közlemények első száma. A két úttörő vállalkozás célkitűzéseiről bevezető szövegeik alapján tájékozódhatunk: a statisztikus Kovacsics József feladatul jelölte meg a források minden irányú ismertetését, kritikai értékelését, adataik egyneműségének, ül. egyneműsíthetőségének vizsgálatát, végül feldolgozási módszerük kikísérletezését. A folyóirat szerkesztőinek bevezető szövege pedig lépcsőzetes programként ugyancsak a források számbavételét, majd tematikai csoportosítását, azután ismertetését, felhasználhatóságuk elemzését említette, s csupán távoli célként a feldolgozásukat.

9 Érthető e programok mértéktartása és szerénysége, ha meggondoljuk, hogy sok vonatkozásban csakugyan szinte előzmények nélkül, az első lépésekkel kellett elindulnunk. Legfeljebb némi nosztalgiával gondolhatunk arra, hogy ebben az időszakban, már az 1950-es évek óta, a nemzetközi kutatást egy újabb erőteljes hullám vitte még előbbre

10 (most a háború utáni igen gyors, de egyben igen egyenetlen konjunkturális fellendülés vetett fel új kérdéseket a múlt irányában is, majd a demográfiai válság). Külföldön sok évszázadra kiterjedő számsorokat produkálhattak már az európai demográfiai fejlődéshez, az árak-bérek s az egész gazdasági élet mozgásához, s útban voltak szinte az egész európai történetnek a mennyiségek jegyében való újraértékelése felé, amikor nekünk még csupán a források számbavételével kellett • 'Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez, szerk. Domanovszky S. Bp. 1930-43. Település- és népiségtörténeti értekezések, szerk. Mályusz E. Bp. 1938-43. - Magyarság és nemzetiség, szerk. Mályusz E. Bp. 1937-46. - Az ország teljes népességére a legjobb módszerrel Mályusz E. és Szabói, készített számításokat: Magyar művelődéstörténet II. Bp. év. n. 112-124. és A magyarság életrajza Bp. év n. 49. s köv., 122. s köv., 163. s köv. - Magas szinten folyt a pénz- és bányászattörténet művelése is: Kováts F., A. magyar arany világtörténeti jelentősége és kereskedelmi összeköttetéseink a nyugattal a középkorban, Történeti Szemle 1922. 104-143. - PaulinyiO., A középkori réztermelés gazdasági jelentősége, Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére, szerk. Domanovszky S., Bp. 1933. 402-440. - Uő, A magyar aranymonopólium jövedelme a középkorban, Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére, Bp. 1937.488-503. * Szedő A., A statisztikai tudományok és a levéltárak kapcsolatai a wiesbadeni 1958. évi levéltáros kerekasztal-konferencián, Történeti statisztikai közlemények (a továbbiakban: TS Közi.) 1958. 73. 9 A történeti statisztika forrásai, szerk. Kovacsics J. Bp. 1957. 14-15. - TS Közi. 1957. 3-5. 1 °P. Chaunu, id. m. 127-128.