Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Moess Alfréd–M. Román Éva: Megyei és városi physicusok Magyarországon a XIX. század fordulóján / 291–310. o.

294 MOESS ALFRÉDM. ROMÁN ÉVA állapotot tükrözi, minthogy nála Bihar megyének még csak egy physicusa van, s az 1785. évi egészségügyi iratanyagból tudjuk, hogy ebben az évben az érmelléki és sárréti járásnak már külön orvosa volt, aki egyben Nagybánya város physicusaként is működött. Weszprémi a szűkebb értelemben vett történeti Magyarország (tehát Erdély és HorvátSzlavónország nélkül) 45 megyéjét sorolja fel (Krassó megye és a Jász-Kun kerület hiányzik): Temes és Toron tál megyének, Ung és a kis Ugocsa megyének, valamint Csongrádnak és az ugyancsak kicsi Csanád megyének közös orvosa volt. Az iratanyagból ismeretes, hogy a kis Torna megye mindenkori orvosa a kassai városi physicus volt. Weszprémi jegyzéke szerint csupán Pest megyének volt két physicusa. Tehát 47 megye, ill. kerület rendelkezett ez idő tájt összesen 48 physicusi állással. Kevésbé biztos talajon mozgunk a városi physicusok számának megállapításánál, mivel csupán az egészségügyi iratanyag áll rendelkezésünkre és ennek megvannak a maga hiányosságai. Azt állíthatjuk, hogy 1790 körül 32 városnak volt physicusa, közülük háromnak, Budának, Debrecennek és Pozsonynak 2-2. Országosan 50 megyei, ill. kerületi és 35 városi physicusi állással számolhatunk 1790 körül. Ezeknek a száma a következő mintegy negyven év alatt jelentékenyen megnő: 1830 körül már 75 megyei, ill. kerületi és 57 városi physicusi állásról ad számot az egészségügyi iratanyag, ami 52%-os emelkedést jelent. A megyéknél, ill. kerületeknél az állások számának megnövekedése úgy következik be, hogy mind több megye határozza el magát második physicus felfogadására, aminek nyilvánvaló oka a népesség nagymérvű növekedése. Magyarországon ugyanis — a napóleoni háborúktól eltekintve — viszonylag békés korszak van. 1811-ben Csanád megye, amelynek Csongráddal volt közös orvosa, saját physicust kér, akinek évi 400 forintot fizetne. A megyék több esetben kifejezetten kérik a Helytartótanácstól egy második physicusi állás engedélyezését. Különösen gyakran fordul ez elő az 1812—1813. években: 1812-ben Szabolcs és Krassó megye, 1813-ban Heves és Temes megye kér második physicusi állást. 1815-ben Fejér megye közli, hogy második physicust kíván alkalmazni úgy, hogy az addigi 800 forintos orvosi fizetést megosztaná kettő között 500—300 forint arányban; 1817-ben Somogy megye szeretne második physicust alkalmazni. Ha egy megyében két physicus működik időlegesen, ez nem mindig jelent két státust, mert pl. Nógrád megyében 1799-ben, Lipszky Pál működése idején, dolgozik még egy physicus, akinek Lipszky a saját 500 forintos fizetéséből enged át 200 forintot. Lipszky ekkor 59 éves volt, és talán már nem érzett magában elegendő erőt az állásával járó fáradalmak vállalásához; egyébként rövidesen meg is halt. A legtöbb esetben azonban sajnos nem állapítható meg az egészségügyi iratanyagból, hogy pontosan mikor fogadtak második physicust, csak éppen felbukkan személye.

11 1812-ben említés történik arról, hogy Baranya, Bihar, Nyitra, Sáros, Torontál, Vas, Zala és Zemplén megyének van két physicusa, de Komárom megyében is volt már 1804-ben, Barsban 1806-ban, Veszprémben 1808-ban két physicus. A továbbiakban Sopron megyében 1815-ben, Trencsénben 1817-ben, Gömör és Temes megyében 1819-ben, Szatmárban 1825-ben és Borsodban 1829-ben tűnik fel második physicus. A > 1

' A Helytartótanács Departamentum sanitatis iratanyagában történő felbukkanás dátumának segítségével a vonatkozó megyei közgyűlési, ill. városi tanácsülési jegyzőkönyvekben általában viszonylag könnyűszerrel visszakereshető az illető orvos megjelenésének pontos dátuma, ill. kinevezésének körülményei.