Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Iványosi-Szabó Tibor: A tallér Kecskeméten, 1626–1711 / 201–224. o.
A TALLÉR KECSKEMÉTEN 207 kedések, a pénzreformok milyen hatással voltak a közvéleményre. Mindenekelőtt az 1693—95-ös pénzreformokra és a Rákóczi-szabadságharc alatti pénzügyi intézkedésekre kell gondolnunk, amikor néhány tömegesen kibocsátott pénz értéke rövid időn belül számottevően változott. Pl.: máriás garas, bomlott forint, libertás stb. 7 Ugyancsak a levéltári adatok tájékoztatnak bennünket arról is, hogy a pénzügyi intézkedések, a legfontosabb politikai események hogyan hatnak a helyi forgalomra, az egyes értékpénzek ágiójának, illetve diságiójának alakulására. A helyi pénzértékek alakulásának feltárása nélkülük elképzelhetetlen. Itt csak utalunk arra, hogy egy-egy város gazdaságirányító szerepének bemutatása, a gazdálkodás, a nyilvántartás módja ugyancsak a fenti iratféleségek felhasználásával lehetséges. A levéltári anyagok forrásértékének ismertetése után feltétlenül célszerű és tanulságos egy meghatározott pénz esetében bemutatni, hogy a gyakorlatban milyen eredménnyel járhat egy mezőváros, név szerint Kecskemét írott emlékeinek pénztörténeti felhasználása. Ennek érdekében az egyik legfontosabb fizetési eszköznek, a tallérnak az értékváltozását kísérjük figyelemmel. A tallér forgalma A tallér-pénzlábra való áttérés jelentette az újkori pénzviszonyok kezdetét. Ausztria 1524-ben kezdte veretni a tallért. Nálunk 1553-ban vezették be ezt a pénzt, mely ettől kezdve hosszú időn át a magyar pénzviszonyok egyik meghatározójává vált. 8 A magyar tallér mellett nálunk különféle külföldi veretek is elterjedtek: az imperiális vagy más néven császár tallér, a gréci-, a reichs tallér stb. Ezeknek és a körmöci tallérnak finomsága és színsúlya lényegesen nem tért el, ezért forgalmi értékük is általában azonos. Csak néhány különleges tallérveret, pl. az oroszlános tallér értéke tért el amazokétól. 9 1659-ben új szakasz kezdődött a tallér történetében. A március 28-i királyi rendelet értelmében egyrészt ettől az időponttól kezdve az osztrák tallérok is átvették a tiroli pénzlábat, tehát a tallérverés mindenütt egyforma lett a Habsburg-birodalom területén, másrészt a krajcár értékű pénzek verését Magyarországon is elrendelték. 1 ° A 15 krajcárost ''Máriás garason az 1690-es évektől a 17 krajcárost értették, melyet 34 dénár értékben fogadtak el. Kupa Mihály: Pénzrendszereink áttekintése 1526 óta. Az Érem, 1968. II. 14., illetve Kőhegyi Mihály-Nagy Ádám: Pénz- és gazdaságtörténeti adatok Mára Terézia korából. Cumánia III. Kecskemét, 1975. A libertás a Rákóczi-szabadságharc pénze a 10 és 20 polturás rézpénz neve, mely éveken át számottevő gazdasági szerepet játszott. Értéke 1706-tól rohamosan csökkent. Biloveszky József: Adalékok a rézpénz és az adózás történetéhez II. Rákóczi Ferenc korában. Veszprém, Piarista főgimnázium értesítője, 1913-1914. Kecskeméti forgalmáról és értékének változásáról: Iványosi-Szabó Tibor: A rézpénz forgalmának, értékváltozásának alakulása a Rákóczi-szabadságharc idején. N. K. 1977-1978. A bomlott forintot formális forintnak is nevezték Kecskeméten. Értéke 120, majd 105 dénár volt. L. még: Horváth Tibor Antal: Régi magyar pénznevek. N. K. 1953-1954. 14. * Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékek Sopronban. Századok, (Később: Sz.) 1971. 1171-1174., illetve Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei 1526-1659. Budapest. 1975. 24-29. 9 Horváth Tibor Antal: A tallér értékváltozásai 1542-1700 között. N. K. 1963-64. 26. 10 HuszárSz. 1971. 1177.
