Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Iványosi-Szabó Tibor: A tallér Kecskeméten, 1626–1711 / 201–224. o.
206 IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A táblázat folytatása dukátok egyéb külföldi pénzek oroszlános tallér 1626-1702 kettős táblás pénz 1696 rénes tallér 1683 ort 1672-1679 spades tallér 1695 peták 1703-1711 tallér 1626-1711 silling 1685-1695 timon tallér 1678-1695 sustak 1662-1703 zolota 1678-1706 egyéb értékpénzek. bomlott forint 1694-1707 formális forint 1694-1709 rézpénzek garasok • libertás 1704-1709 rézpénz (1. libertás) apró garas 1676-1701 veres pénz (1. libertás) garas 1663-1711 kis garas 1686-1699 kongó 1698-1707 máriás garas német garas 1695-1711 1681 egyéb apró ezüstpénzek öreg garas 1676-1694 dénár 1662-1711 polturák krajcár 1693-1711 másfélpénzes 1685-1695 poltura 1662-1711 tizennégypénzes 1699-1702 négypolturás 1684 tízpolturás 1664-1707 tizenkétpolturás 1682-1695 számítási pénzek a török révén forgalomba került pénzek forint (Florenus Ungaricalis, lepér 1678-1686 magyar forint) 1626-1711 oszpora (akcse) 1662-1686 kis forint 1704 pára 1683-1686 kurta forint 1689-1711 piaszter 1673 rénes forint (német forint) 1686-1711 timon 1663-1687 tallér 1686-1711 török arany . 1683-1701 vonás forint 1708 Célkitűzésünk és a rendelkezésünkre álló keretek nem teszik lehetővé, hogy az egyes pénzeket részletesen leírjuk, azonosítsuk. Itt csak arra nyílik lehetőségünk, hogy jelezzük: a fenti pénznevek között igen gyakori a népi elnevezés. Az évtizedeken át tartó kavalkád érthetően szükségessé tette, hogy az egyértelműség érdekében minél konkrétabb, találóbb elnevezéssel illessék az egyes érméket. A kialakult gyakorlat mindenképpen azt igazolja, hogy ezek a pénzek, ha forrásainkban olykor rövid időszakon belül jelennek is meg, széles körben ismertek voltak, hisz állandó jelzőjük alakult ki. A népies, illetve hivatalos elnevezések számbavétele mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az ár-, a béres a pénztörténet terén biztosabban tudjunk eligazodni, illetve az egyes vidékek és az országos gyakorlat között az összehasonlításokat el tudjuk végezni. A levéltári források nélkülözhetetlenek a helyi pénzügyi rendelkezések jellegének, céljainak feltárásakor. Lényegesen egyértelműbben jelzik, hogy az egyes központi intéz.