Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Iványosi-Szabó Tibor: A tallér Kecskeméten, 1626–1711 / 201–224. o.
A TALLÉR KECSKEMÉTEN 205 Feltétlenül és külön is kell szólnunk a Kecskeméti Református Egyház levéltáráról, mivel hasonló jellegű és eredetű anyag máshol is gyakrabban fellelhető — még ha töredékekben is —, mint a városi nyilvántartások. Itt mindenekelőtt a gondnok naplóit lehet nagy haszonnal kamatoztatni, amely 1680-tól — bár töredékesen - áll rendelkezésre. Különösen hasznos pénz- és gazdaságtörténeti szempontból már csak azért is, mivel a hódoltság utolsó éveiben került sor a református templom felépítésére. Az ezzel kapcsolatos gyűjtések, vásárlások, szállítások és bérek kifizetései, nyilvántartásai felbecsülhetetlen forrásaink. Ezen túl az iratok és a végrendeletek érdemelnek említést. A katolikus egyház helyi iratanyagából lényegesen kevesebb maradt ránk. Ezeket itt csak elvétve tudtuk felhasználni. A közvetlen adatokon túl igen hasznossá teszi ezen iratokat az a tény, hogy a városnál lényegesen kisebb pénzforgalmat lebonyolító intézményekről van szó. Ezen túl az egyházak más területeken álltak kapcsolatban a város lakosaival. Az alamizsnák, a végrendelkezések, a kisebb-nagyobb kölcsönök révén, a bevásárlások, a munkadíjak rögzítése során lényegesen kisebb összegekről kapunk az esetek többségében tájékoztatást. Végső soron a mindennapi élet újabb oldalát világítják meg e források. Az értékpénzek mellett a váltópénzek, a kisebb értékű, a tömegesen jelentkező adásvételek során használt pénzek forgalmáról, azok értékének alakulásáról nyújtanak sok esetben egyedülálló tájékoztatást. Az iratféleségek ismertetése után érdemes kitérni arra is, milyen szűkebb területeket tudnak megvilágítani a levéltári források a gazdaság- és pénztörténet terén.i Mindenekelőtt Kecskeméten és vidékén a legáltalánosabb csereeszköz fajtái, féleségei követhetők nyomon. Az írott emlékek alapján az alábbi pénzek, illetve pénznevek előfordulása mutatható ki. Tekintettel arra, hogy nem egy időben jelentkezett a több mint félszáz pénz, ezért hasznosnak találtuk, hogy a Kecskeméten történő előfordulás időkereteit megjelöljük. így hozzávetőleges pontossággal behatárolhatjuk előfordulásukat. Ez az időkeret mindenképpen pontosabb, mint a régészeti leleteknél adható behatárolás. A kétféle forrás mindenesetre kiegészítheti egymást. Az egyes pénzek forgalmának kronológiai illusztrálása 6 dukátok tallérok aranyforint 1626-1711 cikett tallér 1697 attyafias kettős arany 1695 fehér tallér 1675 citkin (czittin, czikkent, féltallér 1672-1699 csikkeny, czitkiny, czikely) fond tallér 1696 arany 1684-1696 francia tallér 1687-1690 dukát (1. aranyforint) gréci tallér 1687-1696 fejedelem aranya 1706 imperiális tallér 1626-1711 kettős arany 1664-1696 keresztes tallér 1686-1699 körmöci arany 1674-1711 lengyel tallér 1696 táblás arany 1695 negyed tallér 1665-1687 tízes arany 1675-1696 óntallér 1664 6 Az egyes pénzekre vonatkozóan bővebb ismertetést ad: Iványosi-Szabó Tibor: Pénzértékek és pénzforgalom Kecskeméten 1662-1711, Kézirat.
