Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Bélay Vilmos: Referens-szolgálat a Magyar Országos Levéltárban, 1875–1944 / 187–200. o.
192 BÉLAY VILMOS A legterjedelmesebb és ma is gyakran használt ilyen jellegű segédlet az Illésy-féle cédulagyűjtemény (a Magyar Kancellária levéltárának segédletei közé sorolt, A 131. törzsszámú gyűjtemény, a Levéltárban elterjedt közkeletű nevén az „Illésy-patika"). Ittésy János (1861—1905) allevéltárnok 1887-től haláláig az Országos Levéltár dolgozója hallatlan szorgalommal elkészítette a családtörténeti cédulagyűjtemény sok tízezernyi céduláját. A magyarországi nemes családok adatait foglalta össze: a nemességszerző nevét, a diploma kiadásának és a kihirdetésének keltét, a megye vagy megyék nevét, ahol a család virágzott, végül az iratok jelzetét. Ittésy János munkája során számos országos levéltári iratot cédulázott ki. Amint a családtörténeti gyűjtemény jelzetanyagából megállapítható, átvizsgálta a kancelláriai, helytartótanácsi, kamarai és bírósági levéltárak minden olyan fondját és állagát, amelyben témájára, a magyarországi nemes családokra vonatkozólag jelentős anyagot remélt. De megállapítható az is, hogy nemcsak az Országos Levéltár anyagára építette a gyűjteményt, hanem sok területi (megyei) levéltárban is gyűjtött anyagot, és természetesen a könyvészeti anyagot is felhasználta (Nagy Iván, különböző megyei nemesi lexikonok és a Turul c. szakfolyóirat anyagát). Az Ittésy által 1900 körül készített hatalmas katalógust az Országos Levéltárnak azok a referensei, akik nemesség-igazolási ügyekkel foglalkoztak, nemcsak felhasználták, de bővítették, továbbfejlesztették. 1944-ig, tehát mindaddig, amíg ilyen jellegű munka folyt a Levéltárban, az illető referensek, ha munkájuk során olyan nemes család adatai kerültek birtokukba, amelyről Illésy nem tudott, azonos nagyságú cédulát készítettek az újonnan előkerült adatokkal, s a cédulát a betűrendnek megfelelően elhelyezték az Illésy-féle cédulagyűjteményben. Az Illésy-féle gyűjteményhez hasonló, bár kisebb terjedelmű más cédulakatalógusok is segítik a referensek munkáját. Ezek általában egy-egy meghatározott állag anyagából és egy meghatározott téma vonatkozásában készültek. Ilyenek készültek a táblai levéltárban levő címeres pecsétlenyomatokról, a katonai növendékek nemesség-igazolási ügyiratairól (ez tulajdonképp az Országos Levéltár Y szekciójának a segédlete), az egyes vármegyék által a Levéltárnak küldött tájékoztatókról (az őrizetükben levő nemesi diplomákról), székely lustra-jegyzékekről. Mint a kézírásból megállapítható, ezeket a katalóguscédulákat — általában 1880 és 1944 közt szolgáló tisztviselők -Ányos Lajos, CsánkiDezső, Gerő József, Horváth Sándor, Kárffy Ödön, Komáromy András és Pettkó Béla készítették. Illésy János az említett kézírásos cédulakatalóguson kívül még egy nyomtatásban is megjelentetett segédletet készített. Kollégájával, Pettkó Bélával közösen kiadta a magyar és az erdélyi kancelláriák levéltárában őrzött Királyi Könyvek (Libri regii, A 57., 01. B 18. állag) mutatóját. 19 Amint fentebb említettük, külön segédlet készült a katonai növendékek nemességének igazolásával kapcsolatos ügyiratokról. Az 1890-es évektől kezdődően igen sok ilyen üggyel volt kénytelen foglalkozni az Országos Levéltár. A hadapródiskolák parancsnokai ugyanis felszólították a növendékeket, hogy aki nemes családból származik, igazoltassa a nemességét. Emlékezetes, hogy még a Horthy-hadsereg tisztjei is - ha nemes családból származtak - egészen a Horthy-, Ül. Szálasi-rendszer összeomlásáig, tehát 1945-ig nemesi előnevükkel szerepeltek. így a cs. és kir. hadseregnek, Ül. a Horthy-féle honvédségnek ez, 1 9 Illésy János-Pettkó Béla: A Királyi Könyvek, Budapest, 1895.
