Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Schneider Miklós: Slovenská archivistika. Ročnik 12–13. / 152–154. o.

154 Folyóiratszemle sok esetben megmagyaráznák a latin nyelvű köriratokat. Szokatlan még az is, hogy a feudális és polgári kori pecsétek egységes sorozatba kerültek. - frástani adalékokkal szolgál FRANTISEK SEDLÁK— JOZEF HANUS írása, amely a csersavas tinták készítésének történetével foglalkozik. - A már korábban említett Árva megyei vonatkozású tanulmányhoz hasonlóan ugyancsak magyar szakirodalomra és oklevéltárakra támaszkodva írta meg FERDINAND ULICNT? is tanulmányát Sáros megye létrejöttéről és fejlődéséről a XIII.-XIV. században. Elméleti végkövetkeztetése az, hogy Sáros megye (akárcsak Zólyom, Liptó, Túróc és Árva megye is), a nagyobb méretű királyi vármegyéknek a XIII. században bekövetkező széthullása folytán jött létre. - Az ismertetett müvek között ezúttal Kubinyi Andrásnak a királyi kancelláriáról írt tanulmányát, Bertényi Ivánnak az országbírói intézményről írt művét, valamint a Levéltári Közlemények 1976. évi 47. évfolyamát találjuk. - A hírek között beszámol a lap a XVII. nemzetközi levéltári kerekasztal konferenciáról, az átmeneti levéltárak kérdéseivel foglalkozó, a VI. nemzetközi levéltári kongresszuson elhangzott előadásról, valamint a szocialista országok pártarchívumai vezetőinek magyarországi nemzetközi üléséről. - A Krónika beszámol a Februári győzelem témájával foglalkozó levéltári ülésszakról, a Levéltári Tudományos Tanács üléséről, a járási állami levéltárak, valamint a vállalati levéltárosok összejöveteleiről. Végül dr. Mária Jersovának (1899-1978), a túrócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeum egykori levéltárosának nekrológját közli a lap. - Óislo 2. Ez a szám nekrológgal kezdődik: méltatja a váratlanul elhunyt Milos Gosiorovsky (1920-1978) akadémikusnak, a pozsonyi Komenskji-egyetem bölcsészkara történelmi és levéltári tanszéke vezetőjének munkásságát, érdemeit. - A tanulmányok sorát JAROSLAV CHOVANEC kezdi a 10. évfordulóra írt cikkével (A Csehszlovák Szocialista Államszövetség, mint a CsKP-nak a nemzetiségi kérdés megoldására tett erőfeszítéseinek kiemelkedő eredménye). - A levéltirtani kérdésekre ezúttal DARINA LEHOTSKÁ tér ki a szlovák levéltárügy historiográfiája (1960-1977) című összeállításában, valamint említést érdemel MICHAL BAKÓ írása a levéltári automatizálás kérdéseiről. Ebben a gépi adatfeldolgozás alapvető fogalmainak ismertetésén túl három rendszert is bemutat: az ARDIS, AIDOS és GOLEM elnevezésűeket. Kiemeli, hogy a levéltári anyag gépi adatfeldolgozása kapcsán három fő feladatot kell a szakembereknek megoldaniok: egy elméletit (az anyag megfelelő leírását), egy technológiait (a leírásnak a gép nyelvére való „lefordítását"), valamint egy technikait (az üzemeltetés kérdéseit). - Még egy technikai vonatkozású cikket olvashatunk ebben a számban: JOZEF HANUS a feldolgozott filmekben lévő vegyszermaradványok megállapítási módjáról ír. - Forráselemzéssel szolgál ONDREJ R. HALAGA az 1393-1435. évi kassai városi könyvekről írt munkájában. (Ezek a legrégibb összefüggő városi bírósági feljegyzések a történelmi Magyarország, így természetesen Szlovákia területéről.) A tanulmány a készülő forráskiadvány egy része. Viszonylag kevés újat mond - főként magyar szakirodalom alapján - PÉTER RATKOŐ rövidke írása: A városi ipar kezdetei Szlovákia területén címmel. - Az ismertetések között ebben a számban Bendefy Lászlónak a Mikovinyi Sámuel megyei térképeivel foglalkozó művéről olvashatunk. Kár, hogy a recenzens túl hosszasan időz a Mikovinyi tudományos jelentősége szempontjából teljesen lényegtelen nemzetiségi hovatartozása kérdésénél, melyet a szerző talán kissé felesleges határozottsággal exponált. — A hírek között tájékoztatót ad a lap a XVIII. nemzetközi kerekasztal konferenciáról, a Levéltári Tudományos Tanács üléséről, valamint egy újonnan indult bulgár szaklapról, az Archiven Pregled-ről is. - A Krónika ezúttal az állami központi és kerületi levéltárak igazgatóinak értekezletével foglalkozik, és nekrológot közöl a kassai állami levéltár volt igazgatójáról, Eugen Bidovsk^ról (1904-1978). Schneider Miklós