Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Gaál Martina: Archivmitteilungen. Jahrg. 27–28. / 150–152. o.

Folyóiratszemle 151 az állagképzéssel, a levéltári technikával, a kádermunkával, a képzéssel és továbbképzéssel, a vezetéssel és tervezéssel, valamint a munkaszervezéssel. Az itt megadott irányelveket is hasznosítva jelentek meg már az 1977-1978-as évek levéltári publikációi az „Archivmitteilungen" egyes számaiban. A szerző' kifejti, hogy a levéltári munka központjába az iratanyag hasznosításával kapcsolatos értékelő munkát kell állítani Ennék kell meghatároznia a levéltári munkát már a tervezés szakaszában. Az egyik legfontosabb feladat, hogy a dokumentumok minimumából az információ maximumát nyerjük. A levéltári anyag feltárásában is új módszereket kell keresni; ki kell használni a gépi adatfeldolgozás előnyeit. A még viszonylag fiatal levéltártudományi kutatás középpontjában többek között a levéltártudomány törvényszerűségeinek kutatása áll. - //. Levéltári feltúró munka. GROSS, R.-ELSTNER, V.-HARTMANN, J.-LEHMANN, J.-SCHRECKENBACH, H.-J., A kutatócentrikus feltárás (rendezés és segédletkészítés) feladatai (1/1977). A tanulmány a feltárás fogalmának meghatározása után részletesen foglalkozik a feltárás módszereivel, problémáival. Sokat vár az NDK-ban kidolgozott descriptor-módszertől, amelyet 1976-ban ki is próbáltak komputer felhasználásával levéltári anyagon. Az ún. operatív levéltári thesaurus 3300 descriptort tartalmaz, és a szocialista társadalmi és államélet, valamennyi területét felöleli regionális szinten. A történettudományi thesaurus használata levéltári területen még nehézségekbe ütközik, mert ugyan 7500 tárgyszót tartalmaz, de ebből descriptor csak 2500; továbbá túl általános a fogalmak meghatározása, és különösen a feudalizmus-kapitalizmus kora vonatkozásában nem is megfelelőek. Ezért a szerzők a történettudományi thesaurust csak bázisként ajánlják elfogadásra. Fenti tanulmánynak a thesaurusra vonatkozó megállapításaival sok tekintetben nem ért egyet BANDUR, G., A levéltári anyag kutatócentrikus feltárása és a történettudományi thesaurus alkalmazása c. cikkében (3/1977). Javasolja egy történészekből és levéltárosokból álló munkacsoport megszervezését a megfelelő thesaurus kidolgozása céljából. BRACHMANN, B.,A levéltári források információ tartalmának visszatükröződése a kutatási segédletekben c. cikkében (1/1978) különbséget tesz a „Daten" (adat) és a „Deskriptoren" között; ezt egy táblázatban példákon is érzékelteti. A „Daten" (szám) sematizálhatok és teljesen automatizálhatok, a gondolkodási folyamat kiiktatásával feldolgozhatók. A „Deskriptoren" viszont megkövetelik az ember és a gép közötti folyamatos dialógust, a gondolkodási folyamat nem iktatható ki. A levéltári anyagban lévő információ túlnyomórészt csak descriptorokkal tárható fel. Brachmann, B. gondolataihoz kapcsolódik MEINERT, G., Tárolási és kereső stratégia valamint a szisztematikus mutató c. cikke (5/1978). A descriptorok gyakorlatban való felhasználásával foglalkozik KOBUCH, A. (3/1977) és SCHIROK, G. (1/1978). Az értékelés, a segédletkészítés elméletét több cikk választotta tárgyául: ENDERS, L.-KLUGE, R., A levéltári információk értékelésének állapota és feladatai (1/1977); HARTMANN, J., Gondolatok a levéltári anyag feltárásának fejlesztéséről (2/1978); HESS, U., Módszertani kérdések a levéltárba kerülő iratok jegyzékének elkészítésében (4/1977); KLUGE, R., Segédletkészítési módszerek a levéltári anyag sokoldalú feltárásához (4/1977); HARTSTOCK, E., A feltárás mélységének problematikájához (3/1977); stb. Az irat értékét ENDERS-KLUGE és HARTMANN szerint mindig az illető társadalom információigénye és magának az iratnak az információgazdagsága határozza meg. A levéltáros világnézete és az iratban tükröződő osztályszempont lényeges szerepet játszik az értékelésben. ENDERSKLUGE az értékeléshez három segédlettípus kidolgozását javasolja. Ugyanők felvetik az iratokban való információtükröződés problémáját is. Egyébként BRACHMANN-TEUBNER, E. részletesen beszámol egy szovjet-NDK-bolgár kutatócsoport 1974-1978 között az adattükröződés problémakörében végzett munkája eredményéről (5/1978). SCHREYER, H., Rendezési és osztályozási problémák a levéltári anyag feltárásában c. tanulmányában (1-2/1978) hangsúlyozza a fondok és állagok megbonthatatlanságának elvét. ENDERS, L., A szocialista kori fondok tektonikájához (1/1978). A szocialista kori levéltári anyag tektonikájának kialakításához két alapelvet állít fel. A történeti elv alapján a szocialista kort két időszakra osztja (1945-1952 és 1952 után), az időszakon belül a területet, azon belül a szervtípusokat veszi figyelembe (állami szervek, gazdasági szervek, társadalmi szervezetek). A logikai-szisztematikai elv érvényesítésénél a három fenti szervtípust veszi alapul és azokon belül végzi a tagolást idő (1945—1952 és 1952 után), majd azon belül terület szerint. Állást foglal a történeti elv mellett. KOHNKE, M.-WEISER, J., A tudományos tájékoztató apparátus az NDK állami levéltáraiban I-1J. (2-3/1977). A szerzők vitára bocsájtják az általuk kidolgozott segédletfajtákat. Különbséget tesznek a strukturális és a tematikus segédletek között. Előbbi a fond (állag) felépítése szerint készül. Az információigény növekedése egyre szélesebb körben követeli meg a tematikus segédletek kidolgozását. - ///. A levéltárak tájékoztatási, közművelődési munkája. GRAHN, G.-KOBUCH, M.-UNGER,