Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Schneider Miklós: Slovenská archivistika. Ročnik 12–13. / 152–154. o.
152 Folyóiratszemle M-WALDMANN, H., A levéltárak értékelő és tájékoztató munkájának problémái (211977). A szerzők a tudományos tájékoztató apparátustól a következőket kívánják: több levéltárra, illetve több fondra kiterjedő segédletek, legyenek pártosak és közérthetők; el kell érni, hogy valamennyi levéltárban egységes segédletek készüljenek; a szocialista kor előtt készült segédleteket át kell dolgozni. BOISSIER, D., A fondanalizis mint levéltári információs eszköz feladatai és kialakítása c. diplomamunkája (6/1977) a fondanalizis készítésének módszereivel foglalkozik. A tájékoztató munka kérdéseit tárgyalja még VOSS, E. (511977), SCHULZ, J. (2/1978) és GRAHN, G. (3/1978) egy-egy cikke. - IV. Irodalmi levéltárak. SCHMID, G.. Irodalmi hagyatékok feltárása (rendezés és segédletkészítés) (4/1977); SEIDEL, G., Feltárás és értékelés a Bertold Brecht Levéltárban (4/1978). Mindkét cikk foglalkozik azzal, hogy a levéltárakban érvényesülő rendezési és jegyzékelési módszerek mennyiben alkalmazhatók az irodalmi levéltárakban; rávilágítanak a sajátosságokra. Megállapítják, hogy az irodalmi levéltárak sokkal részletesebb segédletekkel rendelkeznek. - V. Levéltári technika. SCHLEGEL, A., A levéltári mikrofilm és reprodukciós technika problémái és alkalmazása (3/1977) és Az iratanyag mikrofilmezése (6/1977); KAUEMANN, S., Mikrofilmtechnika - egyszerűen és racionálisan (4/1977); FREYTAG, P.-FROHN, W-, A jenai Carl Zeiss Művek DOKUMATOR-készülékei (4/1977). A cikkek kimerítően tárgyalják a mikrofilmtechnika levéltári területen történő alkalmazásának kérdéseit. Foglalkoznak a technikai módszerekkel, a felvevőkészülékek megfelelő típusaival, a mikrofilm raktározásával, az anyag kiválasztásával. A nemzetközileg használt mikrofilmformák (Mikrorollfüm, Mikrofiche, Mikrodruck) közül a Mikrorollfilm és a Mikrofiche alkalmazásában látják a legnagyobb fantáziát; nagy reményeket fűznek kombinált alkalmazásukhoz. KAUFMANN, S., Elektronikus adattárolás komputerszalagon cím alatt (2/1978) ismerteti a komputer mágnesszalag fajtáit, funkcióit, alkalmazási, valamint tárolási lehetőségeit. A polietilén-fóliával történő laminálás előnyeit és a szükséges technikai körülményeket ismerteti KONRAD, D., különböző vizsgálatok eredményei alapján (5/1978). SCHOLZ TAMÁS, Egy optimális levéltári raktár fizikai és kémiai paraméterei c. cikkében (5/1978) összehasonlítja a nemzetközi tapasztalatokat és a Magyar Országos Levéltárban végzett saját megfigyeléseit raktáregészségügyi területen, és ezek alapján megállapítja az optimális paramétereket. - VI. Levéltári munkaszervezés. E problematikával foglalkozik MÜLLER, E.WELSCH, H. (6/1977 és 4/1978), valamint MÜLLER, E. (5/1977). Az első cikk egy tesztvizsgálat eredményeit ismerteti: meghatározott idő alatt milyen terjedelmű anyaghoz készíthető segédlet. - VII. Tájékoztatás a külföld levéltárügyéről NIRHAMO, A-M. a finn kommunista és népi demokratikus mozgalom központi levéltárát (3/1978), PEGOV, A. M. a 60 éves Szovjetunió levéltárügyét (3/1978), WALICHNOWSKI, T. a Lengyelországban folyó levéltári munkát (6/1978), KÁPOSZTÁS ISTVÁN pedig az Új Magyar Központi Levéltárat ismerteti (6/1977). Gaál Martina SLOVENSKÁ ARCHIVISTIKA, Vydava Archivna Správa Ministerstva Vnútra SSR v Bratislave. Rolnik XII. (1977). Cislo 1. Ez a szám is hagyományosan legújabb kori történeti tematikájú írással kezdődik: ŐTEFAN RUDOHRADSKY a forradalmi nemzeti bizottságoknak a felszabadulástól az 1945. évi szlovákiai kongresszusig folytatott működéséről számol be. - Hivataltörténeti feldolgozás ANTON ŐPIESZ írása a szabad királyi városok önkormányzatáról az 1681—1780 közti időszakból. A cikk főként az OL Kancelláriai Levéltár Litterae civitatuum elnevezésű anyagrészére támaszkodva szól a mai Szlovákia területén lévő városokról. - Levéltári szempontból figyelemre méltó JURAJ FOJTÍK fondelemzése (rozbor archivného fondu) az Illésházy család trencséni levéltáráról. Ez a nálunk kevéssé ismert segédlet komplex módon mutatja be mindazokat a tudnivalókat, amelyek az adott iratanyag minél eredményesebb felhasználhatóságát segíthetik elő (a fondképzok ismertetése, azok tulajdon- és birtokviszonyai, a birtokigazgatás és számvitel főbb kérdései, a levéltár sorsának alakulása, a levéltár egyes részeinek részletes ismertetése és tartalmi értékelése). - Hasonló feladatot tölt be ADAM BALOGH fondismertetése a ferences rend marianus provinciájának iratairól. Magyarországi kutatók részére különösen érdekes, mivel a rendnek ehhez a tartományához tartozott a dunántúli rendházak