Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Kubinyi András: A királyi tanács az 1490. évi interregnum idején : II. Ulászló választási feltételeinek létrejötte / 61–80. o.
76 Kubinyi András tanács felügyelete alá került. Ez nem csak feltevés. Maradtak ránk olyan Mátyás kori oklevelek, amelyeken a kancellár saját kezűleg írt kancelláriai jegyzete a titkos pecsétet, amely pedig korábban a par excellence „sigillum regis" volt, „sigillum regni"-nek, azaz a rendi „ország" pecsétjének nevezte. 80 Az egyetlen ránk maradt középkori kancellár kinevező oklevélben az uralkodó a kancellárt mint „cancellarium regis atque regni" nevezte ki. 8 ' Mátyás azzal igyekezett elkerülni az e kompromisszumból eredhető veszélyeket, hogy tizenhat éven keresztül mindig két egyenjogú (fő- és titkos) kancellárt nevezett ki és csak uralkodása utolsó szakaszában adta át a kancellária vezetését egyetlen elöljáró kezébe. 82 Vitéz főkancellár 1471-es összeesküvése után polgári vagy külföldi származású püspököket helyezett a kancellária élére. Nyolc kancellárja közül — 1464-től számítva — csak az első három volt nemes, utánuk két magyar polgárfi és három külföldi következett. 83 Az önálló titkos kancellária megszűnése miatt a királyi gyűrűs pecsét nagyobb jelentőségre tett szert: a gyűrűspecsét irodájának élén álló királyi titkár az uralkodó utolsó éveiben már majdnem olyan hatalmas volt, mint a kancellár. 84 A kancellárok, mint a „specialis praesentia" bíróság feje. (L. fenn, 62. j. és az ott id. irodalmat.) Ebben a minőségében említik a bírósági mandátumok 1464-ig a nevét. (Szilágyi i. m. 94-95.) - A „specialis praesentia" a bírói, a „personalis praesentia" a titkos pecsétet használta. (Kumorovitz L. Bernát, Mátyás király pecsétjei, Turul 46 (1932) 7-8.) - A kérdés az, hogy tudott-e a főkancellár a névlegesen általa vezetett bíróságra és pecséthasználatára befolyást gyakorolni. Látszólag tagadnunk kell ezt. A bíróság élére „locumtenens"-eket nevezett ki a király, akik az ő és nem a bíboros bizalmasai voltak. Először Janus Pannonius viselte ezt a tisztet, amíg 1459-ben püspök nem lett. 1464-ig utóda Hunyadi egykori kormányzói kancellárja, Sáry Péter lett. Mátyás apja bizalmasát először királyi titkárrá, majd 1459-ben a specialis praesentia kancellárává, 1461-ben locumtenensévé nevezte ki. (Bónis, A jogtudó értelmiség i. m. 222-223, 248.) Különös azonban, hogy a király a koronázás után nyomban, amikor Szécsitől elvette a főkancellárságot, Sáryt is eltávolította a bíróság éléről, tehát „névleges" főnökével együtt kellett távoznia. És hogy ez tényleg kegyvesztésnek fogható fel, az bizonyítja, hogy minden szokás ellenére nem jutott magasabb egyházi javadalomhoz, hanem csak a pályája kezdete óta élvezett székesfehérvári őrkanonokságot tartotta meg. Állítólag 1481-ig élt volna (Károly János, Fejér vármegye története, II. k. Székesfehérvár, 1898, 141.), de neve többé nem fordul elő a király környezetében. A kegyvesztésnek pedig csak az lehetett az oka, hogy nemcsak a király, hanem a főkancellár intencióit is követte. A bírói pecsétet azonban nem csupán a különös jelenlét bírósága által kiállított oklevelek megerősítésére használták, hanem kormányzati intézkedéseket, sőt királyi kegynyilvántartó okleveleket is pecsételtek meg vele, ha fitkán is. így megtaláljuk a bírói pecsétet olyan okleveleken, amelyekben a király adót kér városaitól (1462: Kassa városi Levéltár, Schwartzenbach gy. 512. sz., 1463: uo. 340, 341. sz.), szökött jobbágyok visszaadása ügyében intézkedik (1463: Dl. 15821), bírságokat enged el (1463: Dl. 55758) stb. Elképzelhető, hogy ilyen esetekben a főkancellár és nem a iocumtenens intézkedett az oklevél kiállításáról; igaz, ez további kutatás tárgya. 80 D1. 18107,103010. 8 ' Szatmári György kinevezése, Dl. 88878. 8 * Az első két párhuzamos fő- és titkos kancellárok Vitéz és Várdai István kalocsai érsek voltak: Bónis, A jogtudó értelmiség i. m. 224-225. - A később bíborossá lett Várdai főúri családból való volt: Fügedi, A 15. századi magyar arisztokrácia i. m. 65. 8 'Magyar nemesek: Vitéz (1464-1471), Várdai (1464-1471), Matucsinai Gábor (1471-1478). Magyar (mezővárosi) polgárcsaládból valók: Handó György (1478-1480), Váradi Péter (1480-1484). Külföldiek: Beckensloer János (1472-1476), Rangom (Veronai) Gábor (1476-1480), Filipecz János (1486-1490.) - Vö. Bónis, A jogtudó értelmiség i. m. 224-231. 84 Uo. 219-231. - L. fenn, 70. j. - Melchior Russ luzerni követ tárgyalásai is ezt mutatják: Anton Philipp von Segesser, Die Beziehungen der Schweizer zu Mathias Corvinus, König von Ungarn in den Jahren 1476-1490, Lucem, 1860,108. (A győri püspök Bakócz Tamás.)
