Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Kubinyi András: A királyi tanács az 1490. évi interregnum idején : II. Ulászló választási feltételeinek létrejötte / 61–80. o.
7 2 Kubinyi A ndrás középkoron keresztül, legalábbis 1526-ig igen archaikus képződmény volt és az is maradt. E tanács összetétele a keresztény királyság kezdeteitől kezdve lényegében nem változott. 52 Itt valamennyi püspöknek és rajtuk kívül a világi nagybirtokosoknak joga volt megjelenni. s3 A király természetesen meghívhatta saját bizalmasait is, de ebből nem intézményesült a titkos tanács. 54 A főpapok és főurak tanácsa széles körű jogokat élvezett. A XV. sz. közepéig törvényhozó és adómegajánló jogai is voltak, 5 s ami persze szálka volt a köznemesség szemében, amely a királyi tanács tagjainak választását akarta elérni - természetesen úgy, hogy ott saját képviselői is helyet foglaljanak. Ezek a többnyire csak rövid ideig sikeres kísérletek a magyar rendi fejlődésnek mindig egy hullámhegyét mutatják, így a XIII. század végén, a XIV. század végén és a XV. század közepén. 56 Ezek körülbelül ugyanazok az időpontok, mint amikor másutt iz KözépEurópában a rendi fejlődés erősödését lehet megfigyelni. 57 De a tanácstagok választása 5 2 Ferenc Eckhart, La diéte corporative hongroise, L'organisation corporative du Moyen Age á la fin de 1' Ancien Régime=Études présentées. . . III. k. Louvain, 1939, 213-224. - Holub, La Formation . . . i. m. 349-358. s2 Mályusz, A magyar társadalom i. m. 332-334. - Fügedi Erik, A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása, Bp., 1970, 9-11. 5 "Királyi bizalmasok a tanácsban: Mályusz, A magyar társadalom i. m. 333—334. - Titkos tanács alakulásának csírái figyelhetők meg Zsigmond alatt: Mályusz, Zsigmond i. m. 186. - V. László idején Vitéz titkos kancellárként újra a tanács kettéosztására törekedett, uo. 190 és Mályusz, A magyar rendi állam i. m. 97-99, 573-602, különösen 598-600. - Elekes, A középkori. . . i. m. 196-197. Az 1454-es tanácsreformtervre 1. még lenn, 58. j. 5 s Vö. Schiller i. m. 56 Az 1298:23. te. írta eló' először nemesek választását a királyi tanácsba, Kovachich J. N., Sylloge i. m. I. k. 35-36. Vö. Gerics József, A királyi bírói jelenlét a XIII-XIV. század fordulóján, Jogtudományi Közlöny 17. új évfolyam (1962) 656. ~Uő, Árpád-kori jogintézményeink és terminológia törvényhozásunk egyik keltezetlen emlékében, Századok 102 (1969) 637. - Nyilván nem véletlen, hogy ezt az elfelejtett törvényt a magyar rendi fejlődés egyik újabb csúcspontján, 1440-ben fedezték fel újra. Bizonyára Vitéz János kezdeményezésére erősítette meg ekkor első törvényében I. Ulászló mint országos szabadságot nemcsak az Aranybullát és az 135l-es törvényt, hanem az 1298-ast is. Mályusz, A magyar rendi állam i. m. 75-79. - Nemesek másodszor egy 1386-os országgyűlési határozat értelmében kerülnek a királyi tanácsba: ,,si aliquae nouitates vei mociones difficiles in Regno emergi contingerint, tunc Regia majestas prelatis et Baronibus regni ad tractandum et consiliandum de pocioribus Nobilibus regni adjungat et assumpmat ad ea recuperanda." Bak i. m. 131. E határozat jelentőségét elemzi Eckhart, A szentkorona-eszme i. m. 67-72. — A következő évben keletkeztek Zsigmond választási feltételei. Ezek egészen mást mutatnak: „promisit et expresse consensit, quod antiqui Consiliarii sui esse debent Prelati, Barones eorumque successores et Baronum heredes, quos alias Ungarie Reges pro eorum Consiliariis habuerunt, et dumtaxat Ungaricam et non alias nationes in suis Consiliis et pro Consiliariis tenere, temporibus quoad vixerit affuturis." Bak i. m. 133. A köznemesekről már szó sincs, sőt mintha épp ez ellen szólna a feltétel! - A XV. század közepi tanácsi reformkísérletet, amely szerint a tanács tagjait választották volna, részletesen taglalta Mályusz, A magyar rendi állam i. m. 46-123, 529-602. L. még alább, 58. j. s 7 Vö. pl. Herbert Heibig, Ständische Einungsversuche in den mitteldeutschen Territorien am Ausgang des Mittelalters, Album H. M. Cam = Études présentées XXIV. k. 196, 200-205. - Karol Gorski, Die Anfange der Repräsentation der Communitas nobilium in Polen, im Ordensstaat Preussen und in Ungarn im Mittelalter, Wissenschaftliche Zeitschrift der Universität Rostock, 17 (1968) Gesellschaft- und Sprachwissenschaftliche Reihe, Heft 1 = Études présentées XXXVI. k. Rostock, 1966, 19-22.
