Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Buzási János: A kapitalizmuskori vállalati iratanyag levéltári rendezésének problémái / 3–21. o.
A kapitalizmuskori vállalati iratanyag levéltári rendezésének problémái 5 1. Felső szintű 5 levéltári egységek kialakítása Fondcsoport 6 és levéltár A vállalati iratanyagban a fondképzők tulajdonjogi, szervezeti, üzleti vagy egyéb jellegű összetartozására számtalan példa van. Ezek rendezése és csoportosítása során igyekszünk az összetartozást maradéktalanul érvényre juttatni. Itt azonban kétféle nehézség is felmerülhet. Az egyik nehézség akkor adódik, amikor valamely fondképző tulajdonjogi hovatartozása nem egyértelmű. A probléma könnyen megoldható abban az esetben, ha a vállalat egyszerűen gazdát cserélt. Ha tehát egy konszern a rész vény többségi alapon tulajdonában levő vállalatot egy másik konszernnek adja el, a vállalatot az utolsó tulajdonos fondcsoportjához tartozónak tekintjük. Nehezebb eldönteni a hovatartozás kérdését olyankor, amikor a vállalat két vagy több másik vállalat tulajdona. Ilyen volt az Első Dunagőzhajózási Társaság és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. közös alapítása, a Pécs—Baranyai Kőszénbánya Rt. Itt a hovatartozást pusztán a tulajdonjogi viszonyok alapján nem lehetett eldönteni. Ezért, mivel a szóban forgó vállalat az Első Dunagőzhajózási Társasággal az 50%-os részvénytulajdon mellett szoros ügyviteli kapcsolatban is állt, az utóbbi fondcsoportjához soroltuk. További bonyodalmat okoz a tulajdonviszonyok hierarchiája, amelynek csúcsán gyakran egy vagy több nagybank áll. Az Erőtelepek Rt.-t a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. egyik elődvállalata, a Fegyver- és Gépgyár Rt., valamint a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Rt. közösen alapította, a két vállalat energiaszükségletének biztosítására. A rendezés során dönteni kellett arról, hogy a közös vállalat fondja melyik társtulajdonoshoz kerüljön. Mivel a Fegyver- és Gépgyár Rt. maga is egyik fő részvénytulajdonosa volt a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárnak, az Erőtelepeket az előbbinek, vagyis a hierarchiában magasabban álló vállalatnak a fondcsoportjához soroltuk. Mindkét alapító vállalat fölött ott áll azonban a Magyar Általános Hitelbank Rt., amely a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyárnak főrészvényese, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárnak pedig egyik főrészvényese volt. Ennek ellenére egyik iparvállalatot sem soroltuk a Hitelbank fondcsoportjához. Bizonyára jobban tükrözné a tőkés gazdasági rendszer tulajdonviszonyait, ha a fondokat kizárólag fondképzőik tulajdonviszonyai alapján csoportosítanánk. A példánál maradva, a Hitelbank köré csoportosíthatnánk annak 31 fiókját, 17 pénzintézeti és 63 ipari-kereskedelmi s Az Országos Levéltárban bevett szóhasználattal élek. Vannak, akik ezt „alsó" szintnek tekintik. 6 A fondcsoport kifejezést jobb híján, általános értelemben használom, a fondcsoport alatti bármely szinten a valamilyen közös ismérv alapján együvé sorolható fondok meghatározására. A területi levéltárak fondjegyzékeinek elkészítésére kiadott szerkesztési alapelvek a vállalati fondok tekintetében a fondfó'csoportot alcsoportokra (gazdasági fó'ágazatok), ezeket tovább fondtípusokra (szakágazatok) tagolják. Ezzel tökéletesen megoldódnék a fondok szakágazati csoportosítása. A fondképzó'k szervezeti összetartozását és ilyen összefüggések alapján történő' csoportosítását azonban az irányelvek még csak nem is érintik. Meglehet, azért, mert a tanácsi levéltárak zömmel helyi jelen tó'ségű vállalatok fondjait ó'rizvén, ott a szervezeti összefüggések szerepe a fondok csoportosításánál elhanyagolható. A szervezeti összefüggések alapján együvé sorolt fondok összességét legjobb lenne talán összetett fondnak nevezni.
