Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Buzási János: A kapitalizmuskori vállalati iratanyag levéltári rendezésének problémái / 3–21. o.

4 Buzási János esetén helyreállítására törekedtek, így egészében véve sikerült elkerülniük a szervesen kialakult, regisztratúra jellegű fondok szétesését, egyszersmind jó alapot teremtettek a levéltári rendezés további szakaszaihoz. A proveniencia elve volt a kezdeti rendezési munkák legfőbb iránymutatója. A levéltárak, mindenekelőtt a Központi Gazdasági Levéltár sokéves rendezési munkája során megerősítést nyert az a szemlélet, mely szerint a vállalati iratanyag rendezésében a legbiztonságosabb és legésszerűbb eljárás első fokon a vállalati regisztratúra minél tökéletesebb helyreállítása. Élihez az iratanyag tartalmi és formai jegyei mellett a fondképző szervezetének és ügykörének tanulmányozása nyújtotta a legtöbb segítséget. A levéltári rendezés alapelvei és módszerei jórészt tapasztalati úton alakultak ki, figyelembe véve mindazt, ami az európai szocialista országok idevágó szakirodalmából a magyarországi vállalati iratanyagra egyáltalán alkalmazható volt.

2 Már a beszállítást megelőző előkészítő munkákkal egyidejűleg is, de még inkább a belső, levéltári rendezéssel párhuzamosan, a Levéltári Híradóban, majd később a Levéltári Szemlében, több olyan közlemény jelent meg, amelyek a további rendezési munkákhoz kívántak elvi és módszertani segítséget nyújtani.

3 Mindezeket összegezi a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatósága által 1968-ban kiadott munkautasítása,

4 amely módszertani útmutatóul szolgál a tanácsi levéltárakban őrzött kapitalizmuskori vállalati iratanyag rendezéséhez. Az alábbiakban nem ennek az útmutatónak — egyébként ma is helytálló — megállapításait elemezzük, hanem a rendezési elvekben és módszerekben jelenleg mutatkozó problémákat vizsgáljuk meg. 2 Több cikk és tanulmány magyar fordításában is megjelent: Oskar Gromodka: Gazdasági levéltárak és iratanyaguk (Levéltári Híradó — a továbbiakban: LH -, 1952/1. sz.), Frenz Wiszniewski: Egy üzemi levéltár megszervezése (A levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai, 6. Bp. LOK, 1952.), Anna Rynkowska: Az üzemi levéltári iratok rendezésének kérdése (LH, 1954/1-2. sz.), Gottfried Börnert: Az üzemi levéltári anyag felhasználásának előfeltételei (LH, 1954/3-4. sz.), Erich Neuss: Különgyűjtött iratféleségek a gazdasági életben (LH, 1956/2-3. sz.). Magyar fordításban nem jelent meg, de kétségkívül nagy hatással volt a magyarországi gazdasági iratanyag rendezésére Erich Neuss Aktenkunde der Wirtschaft c. gazdasági irattani kézikönyve (Berlin, 1954.). 3

Egyebek közt Kiss László: Gazdasági irattermeié' szerveknél folyó selejtezések tapasztalatairól (Levéltári Híradó, 1952/3. sz.), Kiss László: Hozzászólás Wiszniewski „Egy üzemi levéltár megszervezése" című cikkéhez (LH, 1952/4. sz.), Kiss László: A vállalati iratkezelésről (LH, 1953/2-4. sz.), Sárközi Zoltán: Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet Győri Kirendeltsége irattári rendezésének ismertetése (LH, 1954/3-4. sz.), Horváth József: A HSCS Mezőgazdasági Gépgyár (Vörös Csillag Traktorgyár) iratanyagának rendezése (LH, 1955/3-4. sz.), Sárközi Zoltán-Szigetvári István: A SZÖVOSZba beolvadt szövetkezeti központok története és iratai (Levéltári Közlemények, 26. évf.), Jenéi Károly: A Magyar—Olasz Bank története, szervezete és iratkezelése (LH, 195S/3-4, sz.), Sárközi Zoltán: Megjegyzések az ökotópiai rendezési elv alkalmazásának kérdéséhez (Levéltári Szemle, 1962/3-4. sz.). 4 A munkautasítást Jenéi Károly készítette. Munkámban az ő eredményeire is támaszkodtam.