Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Vida István: Iratok a Nagy Ferenc vezette magyar kormányküldöttség 1946. évi amerikai látogatásának történetéhez / 245–281. o.
250 Vida István magyar aranykészlet ügyét, s megkísérelnek további pénzügyi támogatást, hiteleket szerezni a nemzetgazdaság helyreállításához. A miniszterelnök eredetileg azt tervezte, hogy a magyar kormány delegáció eló'ször Angliát keresné fel, s onnan repülne Washingtonba. Moszkvából való hazatérte után pár nappal most már hivatalosan, érdekló'dött Gascoigne követnél, hogy az angol kormány fogadná-e Londonban a magyar küldöttséget. 2 4 A magyar kérés a Foreign Office-ban komoly fejtörést okozott. Anglia a háború befejező szakaszában, 1944 őszén, 1945 tavaszán átértékelte kelet-európai politikáját. Ettől kezdve a Közel-Kelet és a földközi-tenger hajóút miatt a balkáni országokat fontosabbnak tartotta, mint korábbi szövetségeseit, köztük Csehszlovákiát és Lengyelországot. Magyarország Anglia kelet-európai politikájában már a háború alatt sem foglalt el jelentős helyet, s súlya a felszabadulás után tovább csökkent. A két ország kapcsolatai nagyon lassan fejlődtek; az angol kormány hivatalosan továbbra sem ismerte el az új demokratikus kormányzatot, semmiféle államközi megállapodás sem született, s az árucsere-kereskedelem is stagnált. 1946 tavaszára-kora nyarára azonban a Labour Party és a kormány köreiben megérett a szándék, hogy ezen a helyzeten változtatni kellene, s a korábbi tartózkodás helyett aktívabb politikát kellene folytatni. Londonban ekkorra már felismerték: Magyarországon a Kisgazdapárt 1945. őszi választási győzelme után a polgári politika, s a nyugat szempontjából kedvezőbbek a politikai erőviszonyok, mint bárhol máshol Kelet-Európában, s ráadásul jelentős szociáldemokrata mozgalom is van ott. Bár tisztában voltak vele, hogy Anglia vajmi kevés segítséget tud nyújtani Magyarországnak külpolitikai és gazdasági problémái megoldásához, de azért, hogy a Kisgazdapárt és a koalíciós kormány helyzetét megerősítsék, Nagy Ferencet „keményebb", kommunista és szoyjetellenesebb politika vitelére bátorítsák, s demonstrálják, hogy az angol kormány „nem írta le" Magyarországot, Bevin külügyminiszter és a Foreign Office vezető tisztviselői némi vita után május elején úgy döntöttek, hogy teljesítik a magyar miniszterelnök kérését. 25 A válaszadással azonban nem siettek. Gascoigne követ csak május 17-én közölte Nagy Ferenccel, hogy Labour-kormány megfelelő időpontban kész fogadni őt és minisztertársait, de utasításainak megfelelően - nyomban hozzáfűzte: Anglia nincs abban a helyzetben, hogy hitelt vagy más anyagi támogatást nyújthasson Magyarországnak. 2 6 A miniszterelnök a közlést megelégedéssel fogadta, s 22-én javaslatot tett az utazás időpontjára - s ha általánosságban is -, de körvonalazta látogatásának célját. 2 7 Az angol válasz ismeretében Nagy Ferenc 22-én magához kérette Schoenfeld budapesti amerikai követet, s most már neki is bejelentette szándékát: kormánydelegáció élén szeretne az Egyesült Államokba látogatni. (Lásd az 1. sz. iratot.) Néhány nap múlva azonban az angolok megváltoztatták álláspontjukat és bizonyos mértékig visszaléptek. Mitchell-Carse ügyvivő 27-én közölte Nagy Ferenccel: Bevin külügyminiszter különböző hivatalos elfoglaltságai s a Külügyminiszterek Tanácsa közelgő, június 15-i újabb párizsi üléssorozata miatt személyesen nem találkozhat vele. Tekintettel a magyarországi feszült belpolitikai helyzetre, mondotta, Bevin véleménye szerint most a kormányfőnek sem lenne tanácsos elhagynia az országot. Ezért az angol ügyvivő főnöke nevében azt javasolta, hogy a magyar kormány küldöttség angliai látogatását halasszák el egy későbbi időpontra, amelyet azonban nem nevezett meg. 28 Abban, hogy az angolok formális kifogásokkal visszaléptek, többféle politikai megfontolás játszott közre. A Kisgazdapárt új belpolitikai offenzíváját, a „keményebb", kommunista ellenesebb 24 PRO. FO. 371, 59023. R. 6475/1266/21. Gascoigne távirata a külügyminiszterhez. 1946. április 26. 25 PRO. FO. 37i, 59023. R. 6475/1266/21. W. Hayter levele Gascoigne-nak Budapestre. 1946. május 6. A Délkelet-Európái Osztály vezetője a következővel indokolta, hogy az angol kormány miért kész fogadni Nagy Ferencet. „It is to be hoped that such a visit would encourage him to stand up for the independence of his party in face of Communist and Soviet pressure and that it would also prove to him that we have no means disinterested ourselves in the fate of Hungary." 26 PRO. FO. 371, 59023. R. 772/1266/21. Gascoigne távirata a külügyminiszternek. 1946. május 18. 27 PRO. FO. 371, 59023. R. 7710/1266/21. Mitchell-Carse budapesti angol ügyvivő távirata a Foreign Office-hoz. 1946. május 23. 2 »PRO. FO. 371, 59023 R. 7710/1266/21. Foreign Office távirata Budapestre, 1946. május 25.
