Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Vida István: Iratok a Nagy Ferenc vezette magyar kormányküldöttség 1946. évi amerikai látogatásának történetéhez / 245–281. o.
Iratok a magyar kormányküldöttség 1946. évi amerikai látogatásának történetéhez 251 vonalat pozitívan értékelték, s elhatározták, hogy az FKgP-nak minden támogatást megadnak, ami módjukban áll, de ugyanakkor el akarták kerülni azt, hogy Nagy Ferenc meghívása azt a látszatot keltse, mintha Anglia állt volna a Kisgazdapárt május 22-i memoranduma mögött. 29 Ugyanakkor a Foreign Office — valószínűleg hírszerző' fonásokból - olyan értesüléseket kapott, miszerint a magyar kormánydelegáció angliai látogatását a kommunisták kezdeményezték abban a biztos tudatban, hogy az eredménytelen lesz s a nyugati hatalmakkal való együttműködés politikája ily módon kompromittálódhat a magyar közvélemény szemében. Ez az értesülés természetesen nem felelt meg a valóságnak, de a Foreign Office tisztviseló'i hitelt adtak neki, 3 ° s a nem tudni, kik által kiagyalt kacsát Washingtonba is továbbították. (Lásd 5. sz. iratot.) Időközben a külügyi kormányzat tudomására jutott, hogy a Kisgazdapárt vezetősége s magyar kormánykörök nagy fontosságot tulajdonítanak a látogatásnak, s nemcsak anyagi segítséget várnak, de szeretnék elérni az Erdélyre vonatkozó nemzetközi megállapodás felülvizsgálatát is. (Lásd a 4. sz. iratot.) Május 7-e után azonban e kérdésben Anglia sem tehetett semmit, annál inkább sem, mert - romániai érdekeltségei miatt - a párizsi döntés egyik szorgalmazója volt. A Foreign Office ilyen körülmények között nem látta értelmét a magyar politikusok látogatásának, s ezért mondotta William Hayter Harrman londoni amerikai nagykövetnek, hogy „Nagy látogatása többet árthat, mint használna, s ezért ajánlatos lenne elhalasztani a magyar békeszerzó'dés megkötése utánra". (Lásd a 4, sz. iratot.) Az angol visszavonulás teljesen váratlanul érte a kisgazdapárti vezérkart s óriási pánikot okozott köréiben. Egyrészt azért, mert június 15-e a Külügyminiszterek Tanácsa újabb párizsi üléssorozata megnyitása előtt szerettek volna a nyugati kormányfőkkel találkozni, másrészt azért, mert a Kisgazdapárt követeléseiről folyó pártközi tárgyalások ekkor még egy helyben topogtak. (Az érdemi megbeszélések június 1-én kezdődtek.) Nagy Ferenc nem is hallgatta el csalódottságát az angol ügyvivő előtt. 31 A miniszterelnök és környezete, de maga Tildy Zoltán köztársasági elnök is attól tartottak, hogy a feszült belpolitikai helyzetben, akkor, amikor a Baloldali Blokk érdemben még tárgyalni sem hajlandó a Kisgazdapárt hatalmi követeléseiről, a külpolitikai kudarc, a nyílt visszautasítás súlyos politikai presztízs vereséget okozhat a pártnak, sőt még a koalíciós kormány bukásához is vezethet. A kisgazda vezetők az amerikaiakhoz fordultak segítségért. Gordon Ferenc pénzügyminiszter felkereste Schoenfeldet, s szóban kérte: továbbítsa Byrnes külügyminiszterhez Tildy elnök kívánságát, hogy Nagy Ferenc és a magyar küldöttség London előtt az Egyesült Államokba látogathasson. (Lásd 2. sz. iratot.) Néhány órával később Nagy Ferenc is jelentkezett, s megismételte Tildy kérését. Azzal érvelt, hogy Magyarországon a demokratikus elemek a nyugatra függesztik tekintetüket, s „hűvösség", a tartózkodás bármely jele a nyugati nagyhatalmak részéről „veszélyeztetné a demokratikus fejlődést Magyarországon". Schoenfeld megpróbálta megnyugtatni a kisgazdapárti vezetőket, s ígéretet tett rá, hogy mielőbb tisztázza kormánya álláspontját. (Lásd 3. sz. iratot.) Az angol diplomácia közben további lépéseket tett, hogy rávegye Nagy Ferencet az angliai látogatás elhalasztására. Mitchell Carse félre nem érthetően tudomására hozta a miniszterelnöknek, hogy az angol kormány véleménye szerint nincs mód a május 7-i párizsi döntés felülvizsgálatára, s Magyarország nem várhat jelentősebb anyagi segítséget őfelsége kormányától. 3 2 Valószínűleg angol 29 PRO. FO. 371, 59023. R. 7710/1266/21. „Situation in Hungary" W. S. Williams feljegyzéséből. 1946. május 23. Bár a Kisgazdapárt súlyos koalíciós válságot kirobbantó 1946. május 22-i memorandumának elkészítését belpolitikai okok indokolták, Williams feljegyzése megerősíti, hogy Anglia és az USA a kisgazdapártiakat már korábban a „keményebb" politika folytatására ösztönözték a kommunistákkal és a Szovjetunióval szemben. Azt írja, hogy ,,Their new policy is in accordance with advice which the British and American representatives in Budapest have both been authorised to give to the Smallholders and I submit that the Smallholders deserve whatever support we can give", O. Sargent azonban kézzel ráírta az iratra: „Publicity is own only means of helping the Smallholders." 30 PRO. FO. 371, 59023. A Foreign Office távirata Budapestre. 1946. május 28. A budapesti angol követség természetesen cáfolta ezt az információt. (PRO. FO. 371, 59024. R. 8071/1266/21. Mitchell-Carse távirat a külügyminiszternek. 1946. május 29.) 3 ' PRO. FO. 371,59024. R. 8085/1266/21. Mitchell-Carse távirata a külügyminiszternek. 1946. május 28. 3 2 „It is essential that you should make plain to him before he comes - szól a Foreign Office utasítása Mitchell-Carsenak - that there is no prospect of his securing by this visit a reversal of the
