Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Lakos János: A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudósítójának működése, 1911–1914 / 215–243. o.

226 Lakos János B) Európai Törökország Működési területem e részén

6 2 első feladatomnak tekintettem a gabonatermelési viszonyok valódi mikénti állásának lehető pontos megállapítását. A mi hivatalos statisztikai kiadványainkban, különösen pedig a világszerte legjobbnak elismert, „A világ búzatermése" című évi kiadványunkban európai Törökország mindig mint kiviteli állam szerepelt. Beutazván európai Törökország legfontosabb gabonatermelő vidékeit, amilyenek: a Drinápolyi-medence vagy a Marica, illetve Thrák-síkság, az úgynevezett Razlog (Mehomija) nevű, a Struma és Strumica folyók vidékére eső dombvidék, az Üszkübi-medence, a Koszovo-Polye és a Vardar völgye, az úgynevezett Pelagonia, vagyis Tetovói (Kalkandeleni) síkság, a Monasztir és Szaloniki közé eső Mogléna síkság, a Binacska—Morava völgye, a Rogovo és Murihovo nevű vidékek, az Ochridai-tó melléke, a Preszpa-tó medencéje, végül az üszkübi Kara-Dhag völgyei és lejtői, mind e vidékeken a művelhető földnek csak kis részét láttam beművelve, éspedig főleg kukoricával, kevésbé búzával, rozzsal s efféle kalászossal. Értekezvén a drinápolyi, dedeagacsi és szaloniki nagyobb malmok vezetőivel, tőlük azt hallottam, hogy a búza jelentékeny részét Szmirnából és Kis-Ázsia egyéb kikötőiből hozzák be, mert a szaloniki, drinápolyi és üszkübi vilajetek termelése a belső szükségletet sem képes fedezni. Igaz ugyan, hogy Szalonikiből van gabonaexport, de ez inkább csak a hajószállítási alkalmakat kihasználó konjunkturális vállalkozás. Megszereztem európai Törökország fölsorolt főbb gabonatermelő vidékeinek hozzávetőleges pontosságú területi adatait is, melyek a következők: Koszovó (Üszküb vidéke) 50 108 hektár Metoja 226 385 hektár Binacska-Morava völgye 6 111 hektár Tetovo 23 219 hektár Kara-Dagh völgyei 22 753 hektár Az Üszkübi medence 16 524 hektár Rugovo 32 367 hektár Murihovo 138 994 hektár Pelagonia 121 254 hektár Mogléna 93 270 hektár Ohrida 103 837 hektár Preszpa 136 654 hektár A Trák-síkság 300 000 hektár összesen: 1 271 476 hektár E területnek Iegfölebb egyharmad részén termeltek búzát, rozsot, zabot, árpát, s a termelt mennyiség igazán nem láthatta el még a nagyobb városok, mint Drinápoly, Kavalla, Nevrokop, Szeresz, Dráma, Szaloniki, Demirhiszár stb. fogyasztását sem. Kavalai konzulunk informált atekintetben, hogy a dohánytermelő vidékeken aránylag igen kevés kalászost termelnek és e bővebb jövedelmű vidékek népe vásárolt lisztből süti a kenyerét. A még inkább rosszabbodott közbiztonsági viszonyoknál fogva a mezőgazdasági termelés az utóbbi években legalább 10%-ékkal megcsökkent, úgyhogy európai Törökország a kenyérterményeket exportáló államok között igazán nem szerepeltethető. • Ez információkat és megállapításokat természetesen rögtön jelentettem, és 1912-ben európai Törökország már a búzaimportáló országok sorába vétetett fel gazdasági statisztikai kiadványainkba. Jelentettem még, hogy európai Törökország területén működő konzulátusaink a termelési statisztika tekintetében nincsenek kellőleg tájékozva, és hogy egy jobb termelési statisztika összeállítása fontos lenne. Tárgyaltam is e dologban az ottomán földmívelési ministerium főnökével, Stratigopulosz úrral, aki maga részéről minden megígért, hogy a meglevő hiányos adatokat együttes munkával megjavíthassuk. De az idevágó további helyszíni munkálkodást megakasztották az olasz-török há6 2

1911-ben még jelentős európai területek tartoztak Törökországhoz, pl: Albánia, Macedónia, Trákia, a Novipazari szandzsák. ( -••