Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Lakos János: A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudósítójának működése, 1911–1914 / 215–243. o.

A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudódtójának működése (1911-1914) 227 ború,

6 3 majd az albán zavarok,

6 4 végül a balkáni háború,

6 5 mely egymás nyomában jövő események a török kormányra nézve a fontosabb közgazdasági intézkedések megkoncipialasat és keresztülvitelét megakadályozták. A balkáni háború után beállott rövid békés szünet sem volt ilyesmire fölhasználható, mert a múlt év nyarán ismét az európai háború kitörése akasztott meg minden fontosabb belkormányzati működést. A második fontos kérdés volt, amire a szaloniki gazdasági egyesület óhajtotta az én közvetítésemmel fölhívni a magyar kormány, közelebbről a földmívelésügyi minister úr figyelmét: lehető sok török ifjú kiképeztetése a mi földmíves-iskoláinkban és egyéb gazdasági szakintézeteinkben. E tekintetben is tettem írásban és szóval javaslatokat. A kérdés azonban a fönt elsorolt háborús viszonyok folytán megoldható nem volt s függőben maradt.

6 6 Meglehetős sok adatgyűjtő és tájékozó munkálkodást kellett fordítanom Konstantinápoly belső élelmezési viszonyaival kapcsolatosan amiatt, mert úgy a társadalmi, mint a hivatalos érintkezésben minduntalan hallanom és tapasztalnom kellett, hogy Konstantinápoly élelmezési viszonyai nagyon nyomorúságosak s az a kereken húszezerre tehető művelt, nagyobb igényekkel bíró és nagyobb jövedelmű európai család (külföldi képviseletek, bankok, kereskedelmi társaságok, ipari és kereskedelmi vállalatok főbb tisztviselői, kereskedelmi és ipari nagyobb vállalkozók, gazdagabb és európai életmódhoz szokott török előkelőségek) nagyon drágán és nagyon rosszul él. Megállapítottam, hogy Konstantinápolyban a legszükségesebb élelmiszereknek, mint a jobb minőségű marhahús, sertéshús, tej, vaj, krumpli, spárga, uborka, káposzta stb. ára oly magas, hogy Magyarországból, gyorsáruként is szállítva, nagy nyereséget lehet elérni, s ily vállalkozással a hazai mezőgazdaságnak nagy szolgálatokat lehet tenni. Közöltem e tekintetben tett tapasztalataimat a Hangya szövetkezet igazgatóságával, a Magyar Bank és Kereskedelmi R. T. igazgatóságával, néhány szabadkai közgazdasági vezetőemberrel, s annyira el is jutott a kérdés, hogy Konstantinápolyban egyik legtekintélyesebb üzletember és több társadalmi előkelőség vállalkozott volna egy, a tőlünk importált élelmicikkek átvételét és elosztását intéző szövetkezet alakítására. Az ügy további fejleményei már az 1912. évre estek. Európai Törökországot illetőleg ez év folyamán a következő terjedelmesebb jelentéseket terjesztettem be megbízó hatóságomnak: 33. Jelentés az európai Törökországban tett útról. (5066/eln.)

6 7 34. Javaslat török ifjaknak a magyar gazdasági intézetekbe való félvétele ügyében. (IX. főoszt.) 36. Konstantinápoly tej- és vajfogyasztása és ellátása. (74697/IV.) 62. Féléves jelentés. 67. Az ottomán földművelésügyi költségvetés. (84338.) 100. Műtrágyaárak Konstantinápolyban. (10242/eln.) 101. Kis-Ázsia aratása. 112. Műtrágyaárak és fogyasztása Törökországban. 115. Európai Törökország mezőgazdasági statisztikája. (128237.) 63 Az 1911 őszén kitört olasz—török háborúról van szó, amelyben Olaszország megszerezte Líbiát és a Dodekanészosz-szigetcsoportot. 64 A török központosítási törekvés 1909 és 1912 között véres megmozdulásokat váltott ki a leendő Albániában. Dr. Balanyi i. m. 264-273.1. 65

1912. október 18-án tört ki az első Balkán-háború: a szerb—bolgár-görög-montenegrói koalíció megtámadta Törökországot. A háborút az 1913. május 30-i londoni béke zárta le, amely Európai-Törökország nagy részét a győztes balkáni államoknak ítélte. 66

1916-ban a kezdeményezés megvalósult: a magyar gazdasági akadémiákon és földművesiskolákban számos török ifjú tanult. OL - K 184 - 1916 - 11 - 81471. 67

OL - K 178 - 1911 - 5066 (5066). A jelentés 1911. május 23-án kelt Szalonikiben. Megállapítja, hogy a cs. és kir. konzuli hivatalok mezőgazdasági adatközlései megbízhatatlanok, mert információikat egy-egy bankháztól vagy cégtől szerzik, akik üzleti érdekből nemigen fedik fel a valóságot. Leírja, hogy a Balkán-országokban csupán a dohánynak, cukorrépának és gyapotnak van rendszeres termelési statisztikája. Felhívja a minisztérium figyelmét a balkáni bortermelésre: „ ... ez nálunk eddig figyelembe nem vett, de nagyon jelentékeny tényező a nemzetközi borpiacon. Megállapítottam ugyanis, hogy a franciák és svájciak sok balkáni bort vásárolnak össze, s e körülménynek a magyar borok értékesítésének tapasztalt nehézségeinél kétségtelenül szerepe van." 15* *