Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Lakos János: A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudósítójának működése, 1911–1914 / 215–243. o.
A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudósítójának működése (1911-1914) 219 csemete, szőlővessző stb. produkciónkat a Balkánon módunkban legyen mennél előnyösebben elhelyezni. Ebből a szempontból szaktudósítói működésem egyenes folytatása volt a ministerium kebelében kifejtett legutóbbi tevékenységemnek, amidőn az állattenyésztési és havasgazdasági IV. főosztálynak voltam a választásokig helyettes, azután pedig egészen szaktudósítói megbízatásomig tényleges főnöke. Általános tájékozódás Hivatali működésemnek általános előfeltételeit nem valami kedvezőnek találtam. Amikor akkori belgrádi követünk, Forgách János gróf önagyméltósága bemutatott az akkori szerb ministerelnök, Milovánovics Milován úrnak, 2 2 Szerbiával kötött új vám- és kereskedelmi szerződésünk már alá volt írva, 2 3 de a sajtóban, a politikai körökben, a hivatalos és társadalmi életben elharapódzott ellenséges érzület, mely az annexiós válság alatt ellenünk nagyon felizgattatott, 2 4 egyáltalán nem csillapodott le. Február hó végéig nagyobbara azzal voltam elfoglalva, hogy meglátogassam mindazokat a hivatali és közéleti tényezőket, illetve előkelőségeket, akikkel szolgálatom érdekében érintkeznem fog kelleni. Mindenütt nagyon udvariasan fogadtak, de éreztették velem, hogy a kettős Monarchiát éppenséggel nem tekintik Szerbia őszinte jóakarójának s ennélfogva a szerbek sem viseltethetnek Magyarország iránt bizalommal és különösebb barátsággal. A kereskedelmi szerződést nem sokra értékelik s úgy fogják fel, hogy a Monarchia csak annyi szerb szarvasmarha és sertés húsát bocsátja be, csak annyi szerb mezőgazdasági terméknek könnyíti meg a bevitelét, amennyire magának is nagy szüksége van. Szerbiának semmi különös előnye nincs a kereskedelmi szerződésből, amely a szerb termelés gyarapodását éppenséggel nem szolgálja, sőt a húskontingentálással szinte prokruszteszi ágyba szorítja. 25 Ilyen fejtegetéseket ismételve hallottam, s hogy néhányat meg is nevezzek az ekként nyilatkozók közül, felemlítem Riznity urat, a belgrádi kereskedelmi kamara elnökét, Grkovity urat, a szerb közgazdasági ministeriumnak akkori mezőgazdasági osztályfőnökét, Todorovity urat, a külkereskedelmi osztály szaktekintély hírében álló titkárát stb. Különösen és hálásan ki kell emelnem, hogy bemutatkozó látogatásaimnál igen nagy hasznát láttam Popovics V. István m. kir. udvari tanácsos 26 őméltósága támogatásának, aki lejött velem Budapestről Belgrádba, elvitt az egyes látogatásokon kívül 2 2 Ezt megelőzte a szerb külügyminiszternél az osztrák-magyar követ kíséretében január 24-én tett bemutatkozó látogatása. Uo. (1141/911). 2 3 Az 1906-tól tartó vámháború lezárása céljából 1908 márciusában a Monarchia kereskedelmi szerződést kötött Szerbiával, amelyet szeptember 1-én ideiglenesen életbe is léptettek. Bosznia-Hercegovina annektálása következetében azonban a szerződés becikkelyezésére nem került sor, és 1909. április 1-től ismét beállt a szerződésen kívüli állapot, megbénult a két állam közötti áruforgalom. Az 1910-ben újra felvett tárgyalások július 27-én eredményre vezettek: elvileg a legnagyobb kedvezmény alapján kereskedelmi szerződést írtak alá, amely 1911. január 23-án lépett életbe. A m. kir. kormány jelentése 1910. 74.1. és 1911. évi törvények gyűjteménye. Bp., 1911. 330-331. 1. 24 A Monarchia 1908. október 5-én annektálta az 1878-ban okkupált, de elvileg még török szuverenitás alatt álló Bosznia-Hercegovinát. Az esemény Szerbiában erős Monarchia-ellenes mozgalmakat váltott ki. Vö. Dr. Balanyi György: A Balkán-probléma fejlődése. Bp., 1920. különösen 241—242. 1. és Diószegi István: Az Osztrák—Magyar Monarchia külpolitikája. A Hazánk és Európa c. kötetben. Bp., 1970. 306-310.1. 25 Az 191 l-es kereskedelmi szerződést egy zárójegyzőkönyv egészítette ki, mely szerint az állatok, állati termékek forgalmát külön jegyzék szabályozza. E jegyzék kontingentálta a szerb behozatalt: Szerbia levágott állapotban évi 15 000 szarvasmarhát és 50 000 sertést mérsékelt vámtétel mellett hozhatott be a Monarchia bizonyos fogyasztóhelyeire. E keret 1911-ben már az év közepén kimerült. (Igaz viszont, hogy 1911-ben és 1912-ben is engedélyeztek pótkontingenst.) Az 1911. évi törvények gyűjteménye . . . 475.1.; A m. kir. kormányjelentése. 1911.108.1.; OL - K 178 - 1912 13129. 26 Popovics Vazul István magyarországi szerb író, pedagógus. 183-tól a budapesti Tökölyanum (a budapesti egyetemen tanuló szegény szerb ifjakat támogató alapítványi intézet) igazgatója. Kormánypárti országgyűlési képviselő. i I
