Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Koroknai Ákos: A Vasárnapi Munkásképző Bizottság működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben : adalékok a dualizmuskori közművelődés történetéhez / 165–194. o.

A VMB működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben 187 „nemzeti" ráhatás, nevelés. A kongresszus egyik legvitatottabb témájává így a történelmi ismeretterjesztés vált, ahol az ellentétes nézetek a történelemoktatás mindenkori politikus jellege miatt leginkább konfrontálódtak, Ágoston Péter egyértelműen fogalmlazta meg a régi ismeretterjesztés hibáját: „A nép hagyományával nem törődött senki, s ezért annak a hagyománynak, melyet a hivatalos történelemírás folyton tanít, nem is lehet a népben visszhangja." A történelmi ismeretterjesztés körüli heves vita mellett a magyar nyelv és irodalom, valamint a természettudományos ismeretek közvetítése harmadrangú szerepet játszott. Ez korántsem a problémátlanságból ered, hanem abból, hogy ezeknek az ismereteknek fontosságát a történelmi ismeretterjesztés politikuma mellett lebecsülték. A kongresszus különféle eszmeáramlatokat képviselő küldöttei közül sokan féltek a lényegfeltáró, népszerűsítő munkától a forradalmasító hatás miatt, de a társadalmi haladás elkötelezettjei ettől nem tartottak. Sőt Gerlóczy Zsigmond az őt ért bírálatokra meglehetősen kemény választ adott az egészségügyi előadások tartásának szükségességéről: „Évek hosszú sora óta munkálkodom az egészségügyi ismeretek népszerűsítésén, és mondhatom, hogy számos előadásaim alkalmával figyelmesebb, tanulni vágyóbb közönséget, mint a munkásokat, alig találtam. Igazat adok . . . , ha a munkást kioktatják az egészségtani ismeretekre, és azt látja, hogy az ő egészsége védelmére szükséges föltételek hiányzanak, akkor elkeseredik, sőt forradalmi úton követeli jogait. Hát, Tisztelt Szakosztály, én ettől nem félek, sőt örülnék, ha minél nagyobb tömeget sikerülne megmozgatnom annak a kérdésnek az érdekében, amelyekért évek óta küzdök."

46 A kongresszuson a népművelés kérdésével külön szakosztályi ülésen foglalkoztak. Méltatták a Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottság és helyi bizottságai népművelési tevékenységét, jóllehet, az egységes oktatási-népművelési profil hiányzott.

4 7 Míg a Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium - igaz, csak a századforduló után - az iskolán kívüli oktató munkában világosan kijelölte elérni kívánt céljait, addig a bizottság ezt nem tette meg. A VKM különválasztotta az analfabéták oktatásának ügyét az ipari és más gazdasági célból szükséges általános és szakmai ismeretterjesztéstől, még inkább a magasabb műveltség megszerzésétől. Ez a népiskolai, közép- és felsőfokú oktatás határozott szét46 A szabadtanítás . .. 7-10., 49., 80-81., 191., 207-208., 250-257., 261-262., 266., 292., 581-582., 585., 592. és 627. 1. A bizottság személyi összetétele megváltozott. Tagsága az alábbi személyekből állt: Almády Géza, Bárczy István sz. főv. tanácsosok, Báthory Sándor és Buday József főreáliskolai tanárok, Déry Gyula újságíró, Erdó'si Károly a Katholikus Legényegylet másodelnöke, Fenyvessi József min. seg. titkár, Fó'rster Nándor min. tan., Fodor Ferenc a GYOSZ titkára, Gelléri Mór az Orsz. Iparegyesület igazgatója, György Aladár, Gyulay Béla polg. iskolai igazgató, Halász Ferenc min. oszt. tan., Haypál Benő református lelkész, Hegedűs István nyűg. egy. tanár, Hegedűs Károly a Technológiai Iparmúzeum főigazgatója, Hegedűs Lóránt orsz. gyűl. képviselő', Horváth Sándor ev. lelkész, Lode Rezső és Magyaríts Ágost iparfelügyelők, Micsek Endre min. titkár, Moldoványi István iparfelügyelő, Molnár Viktor, Péterffy Lajos min. tanácsosok, Radisich Jenő az Iparművészeti Múzeum aligazgatója, Rózsavölgyi Gyula a főváros alpolgármestere, Ruschek Antal győri sz. kápt. főesperes, Simon József izr. központi iroda titkára, Schiffer Ferenc a Kath. Legényegylet elnöke, Szalay Imre a Nemzeti Múzeum igazgatója, Szterényi József min. tan., Szily Kálmán MTA főtitkára, Thék Endre budapesti zongoragyáros, Tordai Imre ipari szakiskolai igazgató, Vámossy Mihály nyűg. fogimn. igazgató, Verédi Károly sz. főv. tan. felügyelő, Vig Albert iparoktatási főigazgató. 4 "KábosK: A Népszava ... 18.1. és Horváth Z.: i. m. 149-150.1.