Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Koroknai Ákos: A Vasárnapi Munkásképző Bizottság működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben : adalékok a dualizmuskori közművelődés történetéhez / 165–194. o.

A VMB működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben 183 munkája eredményeként kiemelték. Ha ehhez a primitív módon didaktikus tartalomhoz hozzávesszük, hogy az írásokat azok az írók készítették, akik az újságok efemer igényeit elégítették ki, nem csoda a vállalkozás csó'dje. Fel sem merült, hogy a kor színvonalas irodalmát adják ki olcsó „munkás" kiadásban, illetve ha fel is merült, elvetélt ötlet maradt. Ezt a feladatot ugyanis betöltötte részben az Olcsó Könyvtár. A György-féle irodalmi ismeretterjesztés azzal sem számolt, hogy a hazai ismeretterjesztésben a legnagyobb szerepet a közkedvelt kalendáriumok töltötték be. A sekélyessé vált népművelés ellen emelte fel szavát néhány évvel később — 1907-ben — a pécsi szabadoktatási kongresszuson Szabó Ervin, elítélve a pszeudo-irodalmat, amelyben ,,kis szellemek" írnak a „nép" számára érthető módon. Tagadta a Bársony Istvánok, Böngérfí Jánosok, Pósa Lajosok irodalmát. A Huszadik Század körül élesen kritizálták a silány népies irodalmat. Kenedi Géza ügyvéd, író, szerkesztő - érdekes módon - Pécsett szintén felvetette egy népies könyvkiadó vállalat létesítésének ötletét a Wodianer-féle kísérlet csendes bukása után. Kenedi a közvélemény bizalmatlansága miatt az államsegélytől eltekintett, mint ahogyan György is jónak látta azt eltitkolni. Jászi Oszkár azonban sietett felvilágosítani Kenedit, hogy politikailag független kiadóvállalat csak vágyálom lehet. Amit György még önmaga előtt is összekevert, azt Jászi már világosan látta. Szende Pál még egyértelműbben fejezte ki magát: „Tanítani kell — mondotta — a máglyára induló keresztény rabszolgákat és gályavonó protestáns papokat, az Éjjeli menedékhely ágyrajáróit, a nyomorgó munkást..." Ezt a felfogást még Pécsett is támadták a konzervatívok arra hivatkozva, hogy a szocialisták, a polgári radikálisok az irodalmat politikai bújtogatásra használják fel.

36 A Vasárnapi Bizottság tevékenysége a statisztika tükrében A Vasárnapi Bizottság — ha a Munkáskönyvtár akciója csődött is mondott — az előadások további szervezésétől nem állt el. Ezeket a fővárosban 10—12 helyen tartották meg, 1907-ben pl. a múzeumokon kívül a II. ker. Iparossegédek Egyesületében, a VIII. ker. Erzsébet Népakadémián, a VII. ker. Katholikus Legényegyletben, a Felső Ipariskolában, a VIII. ker. Munkás Otthonban, az Általános Népművelési Egyesületben stb. A tárlatvezetéssel összekapcsolt előadások szintén folytatódtak. Az egyes múzeumok látogatottságára világít rá — bár töredékesen — a következő táblázat.

37 Múzeum 1899 1900 1901 1902 1903 Múzeum látogatók száma (fő) Nemzeti Technológiai Iparművészeti 1627 3 366 9 548 1 938 4 164 10 184 1 530 5 449 6 217 1 777 3 297 8 294 993 3117 719 összesen: 14 541 16 286 13 196 13 368 4829 36 A szabadtanítás Pécsett 1907-ben tartott magyar országos kongresszusok naplója. Kiadja a kongresszus végrehajtó bizottsága, szerk. Vörösváry Ferenc, Bp. 1908. 388-390., 448-449., 225. és 229.1. 37

Magyar Ipar 1899. okt. 29., 1905. jún. 4.