Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Koroknai Ákos: A Vasárnapi Munkásképző Bizottság működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben : adalékok a dualizmuskori közművelődés történetéhez / 165–194. o.
184 Koroknai Ákos Az Országos Iparegyesület lapjában, a Magyar Iparban, az előadások helyét és idejét rendszeresen közzétették. Itt jelentek meg a bizottság közgyűlési beszámolói. Bár Jónásch Ödön elnök a bizottság 1905. évi tevékenységéről megállapította, hogy az „országnak ingyenes előadásokkal való behálózását lépésről lépésre valósítja meg", mégis az ekkor kibontakozó sztrájkmozgalmak kedvezőtlenül hatottak az előadások megszervezésére. 38 A bizottság országos jelentősége túlzás. A vidéki előadásokról a források hallgatnak, vagy kisszerű keretről tesznek említést. Az iparfelügyelői jelentésekben a munkásság közműveléséről kevés szó esik, többnyire csak a vállalati könyvtárak működéséről tájékozódhatunk. Csupán a Győrött megalakult helyi bizottságról állapította meg a kerületi iparfelügyelő, hogy rendszeres felolvasásokat tart. „Állandó helyiségül a reáliskola tornaterme szolgál, mely eddig kitűnően megfelelt a célnak. A felolvasások tárgya a közélet, fizika, egészségtan, történelem stb. köréből van merítve. A fáradozások ellenére a munkások sokáig nem látogatták a felolvasásokat azon mértékben, mint az kívánatos lett volna. Újabban a hallgatóság annyira megszaporodott, hogy a helyiség kezdett szűknek bizonyulni." 3 9 A György-féle elképzelések Győrött és minden valószínűség szerint még sok helyütt egyszerű felolvasásokra korlátozódtak. Vidéken az iskolán kívül a gyártelepek adtak helyet ezeknek az összejöveteleknek. Évente mintegy 10 vidéki városban szerveztek előadásokat. Nagyipari és nemzetiségi centrumokban is tartottak visszatérő előadássorozatokat (Diósgyőr, Brassó, Kolozsvár, Temesvár, Szeged, Arad, Marosvásárhely, Máramarossziget, Székelyudvarhely, Pozsony, Győr, Orosháza, Resicabánya, Hódmezővásárhely). Az 1904/05-ben Diósgyőrött megrendezett 16 előadásnak összesen 16 600 hallgatója akadt, az 1908-ban tartott 13 előadásnak pedig 30 ezer! Az előadások nem a szervezkedő munkásság fórumai voltak. A szervezkedés és a forradalmi termékek olvasása, megbeszélése a munkásság szakmai egyesületeiben, szakszervezeteiben folyt. 40 A népművelésnek ez a formája és tartalma nem hozta meg a kívánt célt. Évekkel később a pécsi szabadoktatási konferencián Gergely György említette, hogy egyetemi hallgató korában az „university extension" jegyében többed magával az óbudai munkások között tartott előadást. „Ott igen szépen indult a dolog. Ám az egyik előadó .. . tiszteletreméltó érzésből ugyan, de mégis dugárut hozott: a történelmi előadás keretében lelkes tirádákat mondott a hazafiságról. Erre a hallgatók többsége (internacionalista szociáldemokraták) fölzúdultak és majdnem megverték." Majd hozzátette, hogy Kolozsváron már óvakodott társaival együtt, hogy a népművelő vasárnapi előadáson kényesebb témakört érintsen. 41 A Vasárnapi Bizottság által szervezett előadások látogatottságát az alábbi táblázat mutatja be: 42 A látogatottság mértéke jelentősen eltért aszerint, hogy az előadást a fővárosban vagy vidéken rendezték meg. Az utóbbi helyeken jóval többen jelentek meg, mivel a 3 »Uo. 1906. máj. 27. ésHorváth Z. i. m. 117-118.1. "Am, kir. iparfelügyelők tevékenysége az 1901. évben Bp. 1902. 186. 1. 40 Magyar Ipar 1900. nov. 11., 1905. jún. 4., Nagy Dezső: A pesterzsébeti munkáskultúra útja, Bp. 1968. 47.1. és&ű/cy.i. m. 16-18. I. 4 ' A szabad tanítás ... 234., 336-337.1. 4 2 A Magyar Iparban megjelent közlések és kormányjelentések alapján.
