Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Bölöny József: Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók, 1867–1918 / 123–164. o.

Közös miniszterek — horvát bánok -fiumei kormányzók (1867-1918) 151 Skerlecz Iván báró Horvát-Szlavónországokba királyi biztos Skerlecz Iván báró Mihalovich Antal Mihalovich Antal a zágrábi Nemzeti Tanács kinevezése alapján) i helyettesek és királyi biztosok) személyi adatai Bedekovich Kálmán, komori (Szenterzsébet, Várasd m., 1818. okt. 13. - Mödling-Hinterbrühl bei Wien, 1889. aug. 10.): iskoláit Varasdon kezdte, gimnáziumot Nagykanizsán, bölcsészetet Pécsett, jogot Győrött végzett; Zágráb megyei tiszteletbeli aljegyző 1839-ben, fogalmazó a magyar udvari kancellárián 1839-től, a zágrábi horvát kerületi tábla tiszteletbeli ülnöke 1842-1845, Zágráb megye tartománygyűlési követe 1845-1848, Várasd megye első alispánja 1860-1861 és 1865-1867, főispáni helytartója és vezetője 1867. július 19.-1868. december 8., „a Buda-Pesten székelő központi kormány" első horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli minisztere 1868. december 8.-1871. február 10. és 1876. február 25.—1889. augusztus 10., haláláig, horvát-szlavón-dalmátországi bán 1871. január 26.-1872. február 12., valóságos belső titkos tanácsos 1871. február 1-től, magyar országgyűlési képviselő. CuvajEde(SlavkoCuvaj),ivanskai (előnévvel magyar nemes 1897. ápr. 18. óta, 1913. júl. 21. óta magyar) báró (Belovár, 1851-1931): atyja belovári polgármester volt; mint határőrvidéki közigazgatási tiszt lépett állami szolgálatba a bródi határőrvidéki ezrednél 1871-ben, járássegéd több járásnál 1874-től, a boszniai okkupáció tartama alatt Bród város kormánybiztosa 1878-1879, kormányfogalmazó 1879-től, alispánsági titkár, a diakovári alispánság vezetője 1885-ben, Verőce megye alispánja 1886-tól, Pozsega megye VII. rangosztályú alispánja 1892-ben, a VI. rangosztállyal 1892. június 28-tól, Lika-Krbava vármegye főispánja 1905. november 28.-1906. október 27., nyugállományba helyezve, Zágráb országos város főpolgármestere 1908. február 28-tól, a horvát-szlavóndalmát országos kormány belügyi osztályfőnöke 1909. június 18-tól 1910. február 7-ig, amikor másodszor is nyugalomba vonult, horvát-szlavón-dalmátországi bán 1912. január 19.-1913. július 21., valóságos belső titkos tanácsos 1912- március 14-től, Horvát-Szlavónországokba királyi biztos is 1912. március 31.—1913. július 21., sikertelen merényletet követtek el ellene, 1912. december 20-tól felmentéséig szabadságolva, már február 20-án jelentették bécsi forrásból, hogy nem fog visszatérni hivatalába, amit akkor illetékes hely cáfolt. Khuen-Héderváry Károly gróf, hédervári; eredeti neve 1874. dec. 3-ig belasi Khuen Károly gróf (Grafenberg-fürdő, Freiwaldau, Osztrák-Szilézia, 1849. máj. 23. - Budapest, 1918. febr. 16.): Győr vm. és város főispánja 1882. január 1.—1883. december 7., Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok bánja 1883. december 1.-1903. június 27., egyszersmind az ezen országokkal 1881 -ik évben egyesített, volt határőrvidék királyi biztosa 1883. december 1.-1883. december 25., valóságos belső titkos tanácsos 1883. december 1-től, az aranygyapjas-rend lovagja 1891. március 24-tó'l, dezignált miniszterelnök 1894. május 31.-június 6., miniszterelnök, belügyminiszter és a király személye körüli miniszter 1903. június 27.-1903. november 3. és 1910. január 17.-1912- április 22., horvátszlavón-dalmát tárca nélküli miniszter is 1910. január 17.—1912. április 22., a király személye körüli miniszter 1904. március 3.-1905. június 18. is, a Szent István-rend nagykeresztese 1910. augusztus 16-tól, a magyar delegáció elnöke 1917. december 3-tól, az MTA tiszteleti tagja 1915-től, a Szent István-rend kancellárja. 1913. VII. 21.-1913. XI. 27. 1913. XI. 27.-1917. VI. 29. 1917. VI. 29. -1918.X. 29. (1918.X. 29. - 1919.1.20. c) A bánok (bá