Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Bölöny József: Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók, 1867–1918 / 123–164. o.

KÖZÖS MINISZTEREK HORVÁT BÁNOK - FIUMEI KORMÁNYZÓK (1867-1918) Ennek a hármas tanulmányomnak a közzétételével eleget teszek a Magyarország kormányai 1848-1975 című könyvem (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978, utánnyomásban is) megjelenése óta több oldalról felmerült kívánságnak is. Volt olyan olvasója is munkámnak, aki számon kérte a közös miniszterek, illetve minisztériumok hiányzó feltüntetését, amit pedig már csak azért is kívánatosnak tartott volna, mert a három közös minisztérium vezetői közül az egyik mindig magyar volt. Mindössze a kötet címét és ezzel is megszabott tartalmi keretét tévesztette szem elől ez a kívánság, azt ti., hogy még a magyar közös miniszter sem volt magyar miniszter, nem volt tagja Magyarország kormányainak, tehát a közös miniszterek nem tárgyalhatók az utóbbiakról szóló munkában. Élénk érdeklődést keltett továbbá már eddig is a horvát bánokról szóló tanulmányom és ismertetésem küszöbön álló megjelenése is. Megállapítható ebből, hogy nemcsak a bánok közvetlen adatai, hanem maga a báni méltóság, illetve hivatal, úgyszintén a társországok Magyarországhoz való viszonyának jogi természete is érdekel ma olyanokat is, kiknek mindössze rokonai és ismerősei éltek ott. Szorosan összefügg ezzel Fiume közjogi helyzete is. Ha mindezek a kérdések nem tárgyalhatók is Magyarország kormányai cím alatt, kétségtelen, hogy a két tárgykör egymáshoz szorosan fűződő szálai természetessé teszik a közöttük fennálló kapcsolat keresését és felállítását. A közös miniszterek is miniszterek voltak. Ha nem is a magyar kormány tagjai, meghatározott ügyekben az Osztrák-Magyar Monarchia mindkét államának hatalmát gyakorolták kormányszinten, tehát Magyarországét is. A horvát bánok és a fiumei kormányzók nem voltak ugyan miniszterek (kormánytagok), mégis a társországok (Horvát-Szlavónország), illetőleg a corpus separatum (Fiume) élén, megszabott keretekben, közvetlenül képviselték legfelső szinten a magyar állam végrehajtó hatalmát, a kormányhatalmat. A jelen tanulmány hármas összeállításában közös a korszak, a módszer és a végrehajtó hatalomnak legfelső szinten gyakorlása, ha az utóbbi mindjárt több-kevesebb korlát között is. Ezek teremtik meg a kapcsolatot a Magyarország kormányai című kötettel is, ezzel válik a jelen tanulmány annak kiegészítésévé. Közös mindkét munkában — legalábbis részben - a tárgyalt korszak: az 1867-től 1918-ig terjedő kor része az 1848-tól 1975-ig vagy még tovább terjedő kornak. Közös a tárgyuk is annyiban, amennyiben a szűkebb terjedelmű fenti időszakban együttesen nyújtanak teljes képet a végrehajtó hatalom gyakorlásáról a legfelső szinten.