Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sáry István: Győr megye közigazgatása az 1848–1849. évi polgári forradalom első évében / 101–122. o.
Győr megye közigazgatása az 1848—1849. évi polgári forradalom első évében 119 felüli jobbágyot hallgattak ki, akik egybehangzóan kijelentették, hogy a kérdéses földeket az öttevényszigeti lakosság ős időtől fogva úrbéri illetőségként bírta az 1800-as évek elejéig s a földesúr ezt követően csalta ki tőlük különféle szerződésekkel. Vallomásuk szerint a földesúrnak az öttevényszigeti Jhatárban a XIX. század elejéig majorsági birtoka nem volt. 55 A megyei hatóság a még hosszú ideig elhúzódó vita lezárásáig a kérdéses területeket a földesúr birtokában hagyta. Dorner másodalispán erélyes fellépése ellenére — éppen a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányhoz intézett áprihs 12-i jelentéséből tudjuk — a jobbágyok még a törvény szentesítése előtt számos helyen megtagadták az úri szolgálatokat, összetűzésekre csak azért nem került sor, mert úrbéri kötelezettségeik teljesítésére a jobbágyokat a földesurak sem merték kényszeríteni a forradalom első napjaiban. 56 Tényő helység bírája, esküdtjei és 38 jobbágy a megye kiiktatásával közvetlenül Deák Ferenchez fordult panaszával. Levelükben előadták, hogy a pannonhalmi főapát 1729-ben kiadott telepítő levele szerint, atyáik a tényői határban számos erdőből és csalitból alakítottak ki földművelésre alkalmas területet azzal az engedéllyel, hogy azokat szomszédaiknak eladhatják, illetve fiúgyermekeikre hagyományozhatják. Ezektől a földektől csak tizedet fizettek földesuruknak. A továbbiakban elmondták, hogy a 48-as törvények alapján, mint szabad polgárok ezekről a földekről is begyűjtötték a gabonát. Augusztus 8-án az uradalmi ügyvivő és a sokoróaljai járás alszolgabírája a helységbe jöttek és irtott földjeiktől a tizedet követelték. Kérték a minisztert, hogy a terhek alól szabadítsa fel őket. 57 A nyúli jobbágyok a megyebizottmányhoz intézett április 8-i beadványukban szintén azt panaszolták, hogy a földesúr erőszakkal tulajdonította el földjeiket, erdeiket. 58 Az egész megye területéről sorolhatnánk a panaszokat, melyek a földesurak századeleji földfoglalásairól, a közös legelők pusztításairól számolnak be. A jobbágyok kezdetben örömmel fogadták a felszabadításukra vonatkozó törvényt s csak a végrehajtásánál tapasztalták, hogy a földesurak által elrabolt földjeiket a forradalommal sem sikerül visszaszerezni. A megye lakosságának többsége békés eszközökkel igyekezett sérelmeit orvosolni, voltak azonban, akik az erőszakhoz folyamodtak. Ravazd község lakói bírájuk közreműködésével vették birtokba a kérdéses földesúri erdőt és vágták ki a fát arra hivatkozva, hogy a régi időben az atyáiké volt. 59 A nyalkái jobbágyok a közös legelő védelmére kapával, kaszával vonultak ki és az uradalmi tisztet agyonveréssel fenyegették. 6 ° Több fehértói lakos a káptalani bérlőt erőszakkal akadályozta meg a halászatban. 6 1 A megyei igazgató bizottmány a folyamodók nagy részét illetékességből a megyei törvényszék elé utalta. A közigazgatási hatóság vitás ügyekben csak abban az esetben járt el, ha közigazgatási úton megoldást látott s ha a minisztérium utasította vizsgálat lefolytatására. A megyebizottmány határozatai a jobbágyok és földesurak közötti vitás kérdések rendezésében minden esetben a földesurak javát szolgálták. A jobbágyok követeléseit 5 s Győr megye, Szabó Kálmán alispán után maradt iratok, 1848. július 22. 56 Győr megye, Alispáni iratok 395, 396/1848. sz. s 7 Gyó'r megye, A megye igazgató állandó bizottmány iratai 1690/1848. sz. 5 8 Gyó'r megye, A megyei igazgató állandó bizottmány iratai 1690/1848. sz. s 9 Gyó'r megye, A megyei törvényszék jegyzó'könyve, 1848. május 23 6 ° Gyó'r megye, A megyei igazgató állandó bizottmány iratai 1615/1848. sz. 6 ' Gyó'r megye, A megyei törvényszék jegyzó'könyve 1848. november 29.
