Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sáry István: Győr megye közigazgatása az 1848–1849. évi polgári forradalom első évében / 101–122. o.

114 Sáry István meggyőződésével ellenkező elvek képviseletére nem érezve magában hivatást s engedve a nyilatkozott közvélemény parancsoló szavának, főképp B. K. férfias nyilatkozata után szinte le fog köszönni, de — kevés ideig még várnunk kell."

4 x A közös megbeszélésen a liberálisok a megyei igazgatás további vezetésének kérdésében félsikert értek el. Dorner nem volt hajlandó megválni hivatalától. A személyi kérdések lezárása után a legközelebbi közgyűlés színhelye, teendői, valamint a megalakítandó állandó bizottmány száma és a községek képviselete felett tanácskoztak. Megállapodtak abban, hogy járásonként a fő- és alszolgabírák, esküdtek s a velük együttműködő küldöttek a lelkészekkel együtt járják be a megyét a községek lakosságának a közgyűlésen való kellő képviselete érdekében. A közgyűlést Győrött a temető melletti téren fogják megtartani. Az áland© bizottmány 270 tagból fog állni, melyben a tisztviselőkön és más választott megyei tagokon kívül minden egyes helységet küldöttek képviselnek. Április 30-án egy újabb megbeszélés összehívására került sor, melyen a választókerületi felosztással és a kerületek székhelyeinek kiválasztásával előzetesen megbízott választmány javaslatát vitatták meg. Ezt követően a népesség számának figyelembe vételével megállapodtak a megye három választókerületének kialakításában. Az állandó bizottmány összetételét illetően úgy határoztak, hogy az a tisztviselőkön és a községek képviselőin kívül az ún. „tisztesbek" (ahogy egykorúlag az értelmiségi nem nemes embert, a honoratiort nevezték) részéről 160 tagból fog állni. Az állandó „középponti választmány" létszámát 28 főben állapították meg, majd felolvasták az e szervbe javasolt személyek nevét.

4 2 Ilyen előzmények után ült Össze május 1-én az első olyan megyegyűlés, melyen a liberálisok küldöttei és a községek képviselői is jelen lehettek. Dorner aggodalma a rendzavarást illetően — mint oly sokszor — most is indokolatlan volt. A másodalispán minden igyekezete a reakció átmentésére irányult. Miután a községek küldöttek útjáni megyei képviseletét nem tudta megakadályozni, módot talált arra, hogy a községek lakói által kiválasztott személyek megfelelő rostáláson menjenek keresztül. Miután a megye főispánja gazdasági elfoglaltságára hivatkozva lemondott tisztségéről, a konzervatívok kettőzött összefogással igyekeztek megállapítani a forradalmi lendületet. Pozíciójukhoz védelmet nyújtott a törvény, mely szerint a megyei tisztikarban új választást nem lehetett eszközölni. A Lukács Sándor mögé tömörült radikálisok mindent elkövettek a forradalom védelme és eredményeinek továbbfejlesztése érdekében. Céljaik eléréséhez kulcsfontosságúnak látták a megyei igazgatásnak a vezető, hangadó konzervatív köröktől való megtisztítását. A május 1-i megyegyűlés meghallgatta Balogh Kornél első alispán utolsó követjelentését, majd felolvasták az új törvényeket, melyeket a hallgatóság nagy tetszéssel fogadott. Az előzetes megállapodásnak megfelelően az 1848: XVI. törvénycikk értelmében megválasztották az igazgató állandó bizottmány 160, választás útján bekerülő tagját. A megyegyűlés elfogadta az április 30-i értekezletnek a választókerületi székhelyek megjelölésére tett javaslatát, majd kinevezte a középponti választmány tagjait. Az igazgató állandó bizottmányban a forradalom védelmében és kiteljesedésében tevékeny szerepet játszó liberálisok mind helyet kaptak. A középponti választmányban döntő többséget szereztek. 41 Uo. 42

Uo.