Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sáry István: Győr megye közigazgatása az 1848–1849. évi polgári forradalom első évében / 101–122. o.

Győr megye közigazgatása az 1848-1849. évi polgári forradalom első évében 115 Az igazgató állandó bizottmány Balogh Kornél elnöklete alatt május 8-án tartotta meg első ülését. Balogh Kornél nagyhatású beszédében méltatta a békés körülmények között végbement forradalom jelentőségét és eredményeit. Elfogadta az alapokat, melyeken „a nemzeti őrseregnek oltalma alatt a nemzet közszabadságának és boldogságának legbüszkébb épülete biztosan emelkedhetik". Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény csak írott betű, melynek életbeléptetése még nehéz munkát fog igényelni. A vágyak igazságos mértékbe szorítását, egységet és összetartást kért mindenkitől, hogy „legyen az, mit a törvény rendel, legyen meg mind, de sem több, sem keve„~;bb s minden, mit a törvény rendel, azt törvényes úton eszközöljék".

43 Beszéde végén az eddigi politikai tevékenységét mérlegelve — az előzetes megbeszélésen tett ígéretének megfelelően — lemondott első alispáni tisztségéről. A polgári forradalom vívmányait magáénak valló, gondosan felépített szónoklat rendkívüli hatást gyakorolt a jelenlevőkre. A konzervatívok azonnal mentőakciót indítottak Balogh Kornél érdekében. Javasolták, hogy az első alispán az új főispán kinevezéséig továbbra is állásban maradjon, mivel a lemondott főispán helyettesítése a törvények értelmében nem eszközölhető. Az első napon nem született döntés, mert a hivatalos küldötteken kívül a falvakból olyan sokan jelentek meg, hogy a bizottmányt nem tudták elkülöníteni a hallgatóságtól. Az érdemi tanácskozás másnap folytatódott, melyen Balogh Kornél lemondását elfogadták. Az igazgató állandó bizottmányban az erőviszonyokat jól tükrözi az a határozat, melyben Dorner Edét, „ki országlási rendszerünk ezen nevezetes átalakulásának és nemzetünk újjászületésének időszaka alatt hivatala terhes foglalatosságait a közönség teljes megnyugtatására és megelégedése szerint teljesítette", felkérték az első alispáni teendők ellátására.

44 Az ülésen felolvasták Eszterházy Károly főispán április 23-án kelt lemondó levelét, melyet sajnálattal vettek tudomásul s hálájuk jeléül a volt főispánt az igazgató állandó bizottmány tagjává választották. A május 9-én folytatódott ülésen került tárgyalásra Szemere belügyminiszternek a törvények kihirdetése és végrehajtása körüli feladatokra vonatkozó utasítása. A bizottmány határozatban jelentette ki, legfőbb óhaja, hogy a népben a minisztérium iránti bizalom szilárduljon. Elhatározták, hogy ezután az egész közönséget érdeklő miniszteri rendeleteket kinyomtatják és közzéteszik. Ezek után került sor a 48-as törvényekből adódó igazgatási, szervezési feladatok végrehajtására. Az 1848 :11. törvénycikk a megszüntetett úriszék hatáskörét a megyei hatóságra ruházta. A bizottmány az előkészítő munkával egy választmányt bízott meg, mely a május 10-én folytatódó ülésen terjesztette be javaslatát. Az igazgató állandó bizottmány az előterjesztés alapján úgy határozott, hogy a járásbírák az úriszékektől átveszik a mezei rendőrségi felosztás szerinti hatáskört az eddig előfordult ügyekben, beleértve a jobbágyok osztályos ügyeit is. Az érdekelt felek a törvény értelmében a járásbírák előtt tartoznak folytatni peres ügyeiket. A határozat kimondta azt is, hogy a földesuraknak jogukban áll a bevégzett peres és egyéb iratokat a megyei levéltárnak átadni. A 11. tövénycikk által a szintén megyei hatáskörbe utalt árvaügy kezelésének kidolgozásával Balogh Koméi elnöklete alatt az előbbi választmányt bízták meg. A választmány javasolta, hogy a gyámság alól felszabadult volt jobbágyok vagyontömegé4 3 Győr megye, Közgyűlési iratok: Országgyűlési iratok. 1414/1848. 44 Győr megye, A megyei igazgató állandó bizottmány jegyzőkönyve, 1848. május 9. 1424. sz. 8*