Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A tanácsi levéltárak 1974-ben és 1975-ben / 303–328. o.

322 ___^_ Krónika perek között (Irodalomtörténeti Közlemények 1974) és Tekerőlant ábrázolása a XVII. századi címerben (Ethnográphia 1974), valamint Mervó Zoltánné: Hajdú-Bihar megye eseménynaptára (Tanulmányok és források. Debrecen 1974) című tanulmányok, illetve összeállítások. A Heves megyei Levéltár a tervidőszak alatt az Archívum 2—4. számait jelentette meg, amelyekben a levéltárosok tollából Soós Imrének (A hódolt szolgabíró és a hódolt esküdt Heves megyében a XVII. században) és Kovács Bélának (Flagelláns körmenetek az egri egyházmegyében a XVIII—

XIX. században, A Liber Sancti Johannis keletkezése és kora, valamint Hordóméretek az egri vár dézsmaterületén a XVI. század második felében) és Nemes Lajosnak (Az egri szőlőmunkások napszámbére a XVIII. század első felében, Eger város XVIII. századi kézműves iparának fejlődése a statisztikai adatok tükrében) tanulmányai találhatók. Kovács Béla a gyöngyöspatai vár ásatásairól (Archeológiai Értesítő 1974), a siroki várról (Helyreállított váraink. Bp. 1975) és a pozsonyi jezsuita könyvtár 1639. évi könyvjegyzékéről (társszerzővel aMagyar Könyvszemle 1975/1. számában) írt tanulmányt. A Komárom megyei Levéltár dolgozói az Új Forrás című megyei folyóiratban a feudalizmus kori esztergomi céhes iparról (Vissi Zsuzsanna), Tata és Tóváros 1853. évi egyesítéséről (Ortutay András) tanulmányt, Dunaalmás történetére és a felszabadulás történetére pedig forrásokat tettek közzé. A Nógrád megyei Levéltár kiadványaként jelent meg a „Forradalmi hétköznapok". Direktóriumi rendeletek Nógrád megyében 1919-ben. Összeállította Erdős Istvánné, szerkesztette Schneider Miklós (Salgótarján 1974) című munka. A Nógrád megye története IV. kötetének (Salgótarján 1974) függelékét (mutatók és adattár) Schneider Miklós készítette el. A levéltár jelentette meg a „Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950—1970" című dokumentumgyűjteményt, amelyet Schneider Miklós és Leblancné Kelemen Mária állítottak össze, továbbá az 1945—1948 között működő megyei nemzeti bizottságok és földigénylő bizottságok tagjainak és vezetőinek névjegyzékét (Leblancné Kelemen Mária munkája). Schneider Miklós (társszerzővel) a Kis-Zagyvavölgye termelőszövetkezeti mozgalmának 25 évéről (Lucfalva 1975) állított össze kiadványt. A Pest megyei Levéltár három dolgozója működött közre a „Tanulmányok a 700 éves Dabas történetéből" (Dabas 1975) című kötet létrejöttében: Magyar Eszter Dabas és környéke középkori, Párdányi Miklós a török kortól az 1848-ig terjedő és Petri Edit (egyúttal a kötet szerkesztője) az 1872—1944 közötti történetéről írt. Borosy Andrásnak „A XI—

XII. századi magyar hadügy néhány kérdéséről" Című tanulmánya a Hadtörténelmi Közlemények 1974/1. számában jelent meg. A Somogy megyei Levéltár Évkönyvének 1974. évi kötetében Komjáthy Miklós (A Somogyi Konvent II. László-kori oklevelei az Országos Levéltárban — második közlemény), Tóth Tibor (A mernyei uradalom gazdálkodása a jobbágy-felszabadítás előtt), Takács Éva (Adatok az állami erdészeti igazgatás első korszakának történetéhez. Az 1879: 30. te. és végrehajtása Somogyban), Kanyar József (Somogy agrárgazdasága az 1895. évi mezőgazdasági összeírások tükrében) és Szili Ferenc (Az 1905—1906. évi kormányzati válság hatása és következménye Somogyban), az 1975. évi kötetben Kanyar József (A szocialista somogyi levéltárügy negyedszázada 1950—1975), Komjáthy Miklós (A Somogyi Konvent II. Ulászló-kori oklevelei — harmadik közlemény), Kállay István (Kaposvár 1703-as városprivilégiuma), Tóth Tibor (A nagyüzemi szerkezet és szemléletmód kialakulásának kérdései a mernyei uradalomban) és Szili Ferenc (Egy zselici mikrotáj gazdaságtörténete a felszabadulás után) levéltárosok írásai találhatók. Az 1975. évi kötet Függeléke az Évkönyvek első 5^ kötetének 1974. szeptember 26-án Kaposvárott tartott vitájáról is beszámol, továbbá közli Takács Évának Somogy megye válogatott történeti irodalmáról (1945—1974), a Somogy megyei Levéltár dolgozóinak tudományos munkásságáról, végül a levéltár fondjaira épülő munkákról készült összeállítását. Kanyar Józsefnek a szocialista munkásmozgalom Somogy megyei kialakulásáról és fejlődéséről (1918-ig) írt tanulmánya „A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében" című kötetben jelent meg. A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár dolgozói közül Balogh Istvánnak a „Polgár a Hajdúvárosok sorában 1608—1717" című tanulmánya a Polgár Története (Polgár 1974) kötetben, a „Bátky Zsigmond és a néprajztudomány" című írása az Ethnográphiában (1974) jelent meg. A Szolnok megyei Levéltár kiadványaként jelent meg Seres Péterné: Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakulása (Szolnok 1975) című munkája. A Tolna megyei Levéltár 1974—1975-ben a Tanulmányok Tolna megye Történetéből évkönyve V., VI. és VII. kötetét jelentette meg. A VI. kötetben található K. Balog János: Vádirat helyett (A fehérterror Tolna megyében) című tanulmánya. Ugyané szerzőtől jelent meg: Harcban a tőke ellen. Az építőipari munkások Tolna megyei mozgalmának története (Bp. 1974) című tanulmány. A Vas megyei Levéltár igazgatója és Kiss Mária összeállítása a „Vas megye helytörténeti olvasókönyve" (Szombathely 1975), amelynek megjelentetéséről a megyei Művelődésügyi Osztály gondoskodott. A Zala megyei Levéltár igazgatója, Simonffy Emil tollából a Jobbágyfelszabadítás Zala megyében (Zalai Tükör 1974), az Einige Fragen der Bauernwirtschaft von Göcsej, einer in der Entwicklung