Levéltári Közlemények, 47. (1976)
Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A tanácsi levéltárak 1974-ben és 1975-ben / 303–328. o.
Krónika 323 zurückgebliebenen Landschaft im Zeitalter des Kapitalismus (Magyar Mezőgazdasági Múzeum Köz-" leményei 1971—1972) és a Zalaegerszeg harca a legelőért (Zalai Gyűjtemény 1974), Degré Alajostól a Pálóczi Horváth Ádám és az 1819. évi zalai tisztújítás (Zalai Gyűjtemény 1974) című tanulmányok, kettőjük közös munkájaként A Zalaegerszegi Központi Elemi Iskola története 1690—1949 (Zalaegerszeg 1975) című kötet jelent meg. Előremutató kezdeményezésként kell értékelnünk a Somogy Megye Múltjából levéltári évkönyvek szakmai vitáját, amelyre 1974. szeptember 26-án Kaposvárott került sor. 1975. május 26—27-én — a MTA veszprémi bizottsága és a Történelmi Társulat közreműködésével — a Fejér megyei Levéltár rendezte meg az első dunántúli településtörténeti konferenciát, amelyen sok levéltáros is beszámolt kutatásainak eddigi eredményeiről. Közművelés A tervidőszak alatt a közművelő munka irányát alapvetően hazánk felszabadulásának 30. évfordulójának és a tanácsrendszer létrejötte negyedszázados jubileumának rendezvényeibe való bekapcsolódás határozta meg. A tanácsi levéltárak sajátos közművelő tevékenységének számszerű alakulását a IV. ötéves terv folyamán az alábbi adatok szemléltetik: Kiállítás Csoportos látogatás Szakköri foglalkozás Közművelő Évben más önállóan intéz1 ménnyel Csoportos látogatás Szakköri foglalkozás előadás u Jf k a f tárról cikkek, riportok 1971-ben 11 25 157 62 228 111 103 1972-ben 25 32 179 69 205 129 139 1973-ban 18 41 204 111 252 143 133 1974-ben 21 26 236 125 242 118 126 1975-ben 21 46 289 107 339 107 105 Évi átlag 19 34 213 95 253 121 121 A közművelő munka eredményei tehát kiegyensúlyozottnak mondhatók, erőteljesebb felfutás a két utolsó évben a csoportos levéltárlátogatások terén tapasztalható. Az egyes levéltárak munkája között viszont jelentős eltérések tapasztalhatók, ami elsősorban objektív tényezők, eltérő személyi és egyéb adottságok következménye. Azt azonban mindenképpen észrevételezni kell, hogy 6 tanácsi levéltár helyzetéről és problémáiról, munkájáról és eredményeiről két év alatt egyetlen sajtócikk vagy riport sem emlékezett meg. (10. táblázat) A Fővárosi Levéltár a közművelődést elsősorban kiadványaival és sajtócikkeivel igyekezett szolgálni. A felszabadulás 30. évfordulója alkalmából a levéltár a Városházán kamara kiállítást rendezett, a Budapest folyóirat 1975. évi száma pedig az 1945-ös év minden hónapjára emlékező levéltári forrásokat közölt. A Baranya megyei Levéltár a tanács intencióinak megfelelően elsősorban a krónikaírás patronálásával foglalkozott, s nem kis erőfeszítésébe került, hogy a községi tanácsok a krónikákat mindkét évben elkészítsék. Bezerédy Győző elkészítette a Baranyai Krónikaírás c. 5 íves kiadványt, amelyben a legjelentősebb és legszínvonalasabb munkák mellett a mozgalomról összefoglaló jelentés és a krónikaírás kialakulásának története is található. A levéltári terület szocialista fejlődését házi kiállítás mutatta be, ugyanakkor a levéltár közreműködött a megyei múzeum „Angster orgona" című kiállításának megrendezésében is. A levéltár jelentős eredményeket ért el a csoportos látogatások és szakköri foglalkozások szervezésében is. A Bács-Kiskun megyei Levéltár kiskunfélegyházi részlege önálló felszabadulási emlékkiállítást rendezett. A Kecskeméten megnyílt új Művelődési Központban a levéltár 3 kamarakiállítással is szerepelt (a levéltár kincseivel, Kalocsa történetének írásos emlékeivel és a felszabadulás történetére vonatkozó iratokkal). A levéltár dolgozói segítséget nyújtottak a szaktanárok és a tanulók részére az országos tanulmányi versenyre való felkészüléshez, valamint a tanulók és szocialista brigádtagok felszabadulási vetélkedőihez. Az igazgató részt vett a megyei Közművelődési Bizottság munkájában és a helytörténeti pályamunkák elbírálásában.
