Levéltári Közlemények, 47. (1976)
Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Tömöry Márta: Thallóczy Lajos és az Országos Levéltár / 25–60. o.
52 Tömöry Márta elejére ezzel is készen van, de 3 800 000 korona alá nem tud lemenni. Khuen-Héderváry kész lenne ezt az összeget elfogadni, de a pénzügyminiszter nem hajlandó a 3 200 000 koronánál többet adni. Október 4-én a bizottság újra ülésezik, Horváth Emil javaslatát —• mely szerint a bal oldali raktárrész egy szárnyát elhagyják, — elfogadják. Ez 600 000 K költségcsökkenést jelentene, s remélik, hogy ez most már minden fórumon keresztülmegy. 97 Thallóczy naplójában egy november 20-i értekezletet említ, melyről a következőket jegyzi fel: „Végre megtörténhetik a megbízatás, Pecz Samu műegyetemi tanár kapja meg (a kivitelezést). 3 200 000 koronától nem tér el Teleszky, így maradt az eredeti terv. Az építési bizottságba el kellett vállalni a tagságot, hogy a dolog előremehessen, Károlyival egyetemben. Utána Horváth Emillel beszéltem az Országos Levéltár személyes ügyeiről... 1/2 7 órakor jött Csánki Dezső... 98 Amíg a sok építétkezési tárgyalás, vita folyik, Csánki Thallóczyhoz írott leveleinek másik, mondhatnánk főbb témája a saját ügye: főlevéltárnokká való kinevezésének kérése, sürgetése. Thallóczy ebben nem segít; mindaddig, amíg Nagy Gyula nyugdíjba nem óhajt menni, erről szó nem lehet. Csánki igen terülmetlenül várta ezt az időpontot, s miután elérkezett, rendszeresen jelentkezik Thallóczynál leveleivel, hogy időnként beszámoljon, kérjen, vagy hálálkodjon. 1912. március 13-án írja: sikerült a miniszterelnökhöz bejutnia, aki (Khuen-Héderváry) „igen szíves és jóságos volt." „Még ő köszönte, hogy én vállalom a megbízatást s az új épület tekintetében is minden jóval biztatott..." Május 4-én már mélynyomású „Országos Levéltár,, feliratú hivatalos papírján ír, s panaszkodik. Új személyzetre van szüksége — írja — mégpedig hamar, hogy a kaszárnyaépületben levő levéltári anyag kiköltöztetéséhez használható emberei legyenek. Majd örvendezik a felett, hogy a szomszéd házak lakói megkapták a felszólítást, miszerint augusztus l-ig el kell hagyniuk az épületet. 99 Június 7-én ugyan a belügyminisztérium elfogadja Pecz új módosított tervét, de átküldi a kereskedelemügyi minisztériumba, ahol új, szűkebb bizottságot hoznak létre, hogy az a későbbiek folyamán az építkezéseket ellenőrizze. (Károlyi Árpád ezt a bizottságot kérdőjelezi meg alakulásakor: miért van arra szükség?) Csak tagjait tekintve különbözik az előbbitől; abban egy újabb egyetemi tanár, a Középítési Tanács delegáltja, Hauszmann Alajos is részt vesz. 100 Levéltári ügyeinek intézése mellett Csánki sok egyebet is magára vállal. (Mondhatnánk, mindent, amiért díjazás jár.) Elvállalta — annak idején még Thallóczy közvetítésével — a fővárosi levéltár kútfőkiadásának szerkesztését. 1909 óta végzi a Történelmi Társulat titkári teendőit is, ami mind nagyobb munkát igényel. Történeti földrajzának soron következő kötetét kellene sajtó alá rendezni, de— mint írja — 97 Csánki Dezső 1911. okt. 6. 44. sz. levele. Itt keserűen panaszolja, hogy a „frontdíszezet kiképzése „címén" 500 000 K-t vettek tervbe, de ezt is „lecsapták" s még így is 3800 K-val több, mint kellene... a különbséget az adminisztratív épület adja, mely jóformán a beköltözéskor sem lenne elég, ki kellene bővíteni. Ez az épület ti. a repositoriumok által körül van bástyázva, s így később nem bővíthető. Ebbe tehát már bele kellett menni a miniszterelnöknek..." 98 Napló OSzK Kt. Fol. Hung. 1677. II. k. 968. p. 99 Csánki e levelében beszámol arról, hogyan költöztette át a pincében levő iratokat, s hova: „...az egyik épületben levő irataink számára a belügy sürgetésemre egyik alkalmas, száraz pincéjét kiürítteti..." Csánki 1912. máj. 4. 59. sz. levele. 100 Dőryl m.
