Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - Ember Győző: Levéltári kiadványok / 171–195. o.

Levéltári kiadványok 189 szöveg szerkezetének és nyomdatechnikai szempontból való megfelelő előkészítettségének az ellenőrzésére. A szerkesztést a szerkesztő, vagy a szerkesztőség, avagy a szerkesztő bizottság végzi. A szerkesztést végzőknek ellenőrizniök kell, hogy a szerzők miként vették figyelembe a lektorok észrevételeit, a szerzők és a lektorok közötti véleményeltérés esetén állást kell foglalniok. A szerkesztő — amennyiben a szerkesztésért nem ő felelős, tehát nem felelős szerkesztő — a szerkesztés eredményéről szerkesztői jelentésben vagy véleményben számol be megbízójának. A levéltári intézmény által végeztetett intézeti szerkesztés után a kiadó szerv is szerkesztetheti a kiadásra kerülő kiadványt, ez a kiadói szerkesztés. A kiadó szerv belső és külső szerkesztést végeztethet. A kiadói belső szerkesztés általában technikai szerkesztés, a külső szerkesztés tartalmi. A belső szerkesztést a kiadó szerv alkalmazottai, a külsőt felkért szerkesztők végzik. A megjelentetés vagy közzététel a kiadvány megjelenésének a biztosítását jelenti. A megjelentető lehet maga a levéltári intézmény, lehet valamilyen más szerv, pl. tudományos akadémia, tudományos társulat, s lehet az a kiadóvállalat, amely a kiadványt kiadja. A megjelentető adja meg az engedélyt a nyomdakész kézirat kiadására, kinyomtatására. A kinyomtatási engedélyt imprimaturnak vagy imprimatúrának nevezik. A megjelentető engedélyezi a kinyomtatott kiadvány terjesztését is. A terjesztési engedély megadásához olykor külön szerv vagy személy hozzájárulása szükséges. A kiadás a kiadvány nyomdakész szövegének nyomdai, vagy más úton történő sokszorosítása. A kiadásról gondoskodó szervet vagy személyt kiadónak nevezik. A kiadásért felelős szervnek vagy személynek felelős kiadó a neve. Maga a levéltári intézmény is lehet kiadó, vagy felelős kiadó, rendszerint azonban külön vállalat adja ki a levéltári kiadványokat. A levéltári gyakorlatban a kiadás két legáltalánosabb fajtája a könyv- és a folyóiratkiadás. A kiadó feladata, hogy a kiadvány részére nyomdát biztosítson, a nyomdai kefelevonatokat a szerzővel együtt korrigálja, ellenőrizze, hogy a nyomda a köteles példányokat az illetékes szervekhez eljuttatta-e. A terjesztés a teljesen elkészült kiadvány forgalomba hozatala. A terjesztést vagy a kiadó, vagy külön szerv végzi. Amennyiben a levéltári intézmény kiadója valamely kiadványnak, lehet annak a terjesztője is. * Végigkísértük a levéltári kiadványok útját a kiadványkészítés és gondozás különböző állomásain át, a témaválasztástól a terjesztésig. Áttekintettük a levéltári kiadványok készítésének és gondozásának általunk legfontosabbnak vélt elvi és gyakorlati kérdéseit, kísérletet téve e kérdéseknek nemcsak felvetésére, hanem megválaszolására is. Ha ez a kísérlet nem teljesen sikerült, ha maradtak és akadtak fel nem vetett, megválaszolatlanul maradt, vagy vitathatóan megválaszolt kérdések, szolgáljon mentségül, hogy a kiadványok problematikája eléggé elhanyagolt területe a levéltártani vagy levéltártudományi irodalomnak. Ha munkám arra indít egyes levéltárosokat» hogy e problematikával behatóbban foglalkozzanak, már nem volt hiábavaló. Ha pedig némi segítséget tud nyújtani a levéltári intézményeknek és a levéltárosoknak kiadványaik készítésében és gondozásában, elérte célját.