Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - Ember Győző: Levéltári kiadványok / 171–195. o.

180 Ember Győző Van néhány olyan válfaja vagy típusa a történettudománynak, amelyeknek művelése tulajdonképpen nem rendeltetésszerű feladata a levéltári intézményeknek, egyesek közülük mégis művelik azokat, készítenek ilyen műfajú kiadványokat. A történettudománynak ezek a válfajai vagy típusai valamely tájnak, országrésznek, vagy valamely helységnek a történetével foglalkoznak, az őket művelő levéltári intézményeknek az illetékessége pedig a kérdéses tájra, országrészre, vagy helységre terjed ki. E történettudományi műfajok közül a településtörténet valamely helység, vagy táj települési viszonyainak a fejlődésével foglalkozik. A tájtörténet vagy regionális történet valamely táj vagy országrész történetével minden vonatkozásban foglalkozik. A tájtörténet egyik válfaja a megyetörténet, amely valamely nem földrajzi, hanem közigazgatási táj: megye múltját vizsgálja minden vonatkozásban. Vannak, akik a megyetörténetet helytörténetnek tekintik. A helytörténet azonban csak egyetlen helység (város vagy község) történetével foglalkozik, s a megyetörténettel, illetve a tájtörténettel csak abban egyezik, hogy tárgyát minden vonatkozásban vizsgálat alá veszi. Ez azt is jelenti, hogy ha valaki valamely helységnek pl. a gazdasági fejlődéséről ir, elsődlegesen nem helytörténeti, hanem gazdaságtörténeti munkát alkot, amely csak másodlagosan minősül helytörténeti alkotásnak. Sajátságos műfaj a történeti földrajz. Neve szerint a múltbeli földrajzi viszonyokkal kellene foglalkoznia, ezzel szemben az egyes földrajzi tájak, települések történetét vizsgálja, tehát tulajdonképpen tájtörténet, vagy helytörténet. Vonatkozik ez egyik válfajára a történeti gazdaságföldrajzra is. Egyes levéltári intézmények történeti földrajznak mondott kiadványokat is készítenek,'bár ez sem rendeltetésszerű feladatuk. A legtöbb történeti földrajznak nevezett kiadvány lényegében helytörténeti lexikon, amely az egyes települések és tájak múltjára vonatkozó fontosabb adatokat foglalja Össze, fűz hozzájuk magyarázatot, von le belőlük következtetést. A levéltári anyag több tudományágnak a forrása, több tudományág levéltári forrásai érdemesek arra, hogy kiadásra, közlésre kerüljenek. A levéltári intézmények általában a történettudomány levéltári forrásait teszik közzé, olykor azonban más tudományágat érintő levéltári anyagot is publikálnak. A forrásközlés vagy forráskiadás, forráskiadványok vagy forráspublikációk készítése és gondozása, a levéltári segédletek készítése és gondozása mellett, a másik legfontosabb területe a levéltári intézmények kiadványkészítő és gondozó tevékenységének. E levéltári munka elméleti és módszertani kérdéseivel a levéltártannak egy külön ága vagy területe: a forrásközléstan vagy archeográfia foglalkozik. Vannak levéltári intézmények, amelyeknek kiadványkészítő tevékenysége majdnem kizárólag a levéltári segédletekre és a forrásközlésekre szorítkozik. A forrásközlésnek többféle alapon többféle fajtáját különböztethetjük meg. Célja alapján tudományos, népszerű és tudományosan népszerű forrásközlést különböztetünk meg. A tudományos forrásközlés elsődleges célja az, hogy tudományos feldolgozások számára szolgáltasson forrásbeli adatokat. Céljából következik, hogy viszonylag szűkebb körű használatra készül. A tudományos forrásközlést a sa-