Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - Ember Győző: Levéltári kiadványok / 171–195. o.

Levéltári kiadványok 181 játosabb jellegű témaválasztás, a viszonylagos teljességre való törekvés és a tudományos apparátus különbözteti meg elsősorban a népszerű forrásközléstől. A népszerű forrásközlés elsődleges célja az, hogy a közművelés, minél szélesebb olvasóréteg számára szolgáltasson forrásbeli adatokat. A tudományos forrásközléstől az általánosabb jellegű témaválasztás, a teljességre való igény nélküli forrásválogatás és a tudományos apparátus mellőzése különbözteti meg elsősorban. A tudományosan népszerű forrásközlés elsődleges célja az, hogy az oktatás, a műveltebb olvasóréteg számára szolgáltasson forrásbeli adatokat. Témaválasztása általánosabb jellegű, a teljességre nem tart igényt, tudományos apparátus azonban készül hozzá. A közlésre kerülő anyag mineműsége alapján tisztán levéltári és vegyes, továbbá tematikai, időrendi, irattípusos és levéltári egységre épülő forrásközlést különböztethetünk meg. A tisztán levéltári forrásközlés csak levéltári anyagot, illetve ilyen anyagbeli adatokat közöl. A vegyes forrásközlés levéltári és nem levéltári anyagot — pl. sajtó-, rajz-, képanyagot — vegyesen közöl. A tematikai forrásközlés meghatározott témára — pl. a nemzetiségi kérdésre — vonatkozó forrásanyagot közöl. Az időrendi vagy kronologikus forrásközlés meghatározott időszakra — pl. a Zsigmond-korra — vonatkozó forrásanyagot közöl. Az irattípusos forrásközlés meghatározott iratfajtát vagy irattípust — pl. urbáriumokat, minisztertanácsi jegyzőkönyveket stb. — közöl. A levéltári egységre épülő forrásközlés valamely levéltári egység — pl. egy fond, egy állag, egy sorozat — anyagát közli. A forrásközlés teljessége alapján teljes és szemelvényes vagy válogatott, továbbá egészbeni, részbeni vagy részleges, kivonatos, táblázatos és keretes forrásközlést különböztethetünk meg. A teljes forrásközlés a választott témára, időszakra vonatkozó, irattípushoz, vagy levéltári egységhez tartozó, teljes forrásanyagot közli. A szemelvényes vagy válogatott forrásközlés a választott témára, időszakra vonatkozó, irattípushoz, vagy levéltári egységhez tartozó forrásanyagnak csak egy — kisebb vagy nagyobb — részét közli. Az egészbeni forrásközlés a közlésre kiválasztott források egész szövegét közli, legfeljebb sztereotip jellegű bevezető vagy befejező részeit hagyja el. A részbeni vagy részleges forrásközlés a közlésre kiválasztott forrásoknak nem egész szövegét, hanem a szövegnek csak egyes részeit közli. A kivonatos forrásközlés a közlésre kiválasztott forrásnak nem a szövegét, hanem csak tárgyi vagy tartalmi kivonatát közli. Egyes részeit a szövegnek azonban szó szerint is közölheti. A kivonatos forrásközlés lehet egészbeni, vagy részbeni, aszerint, hogy a forrásnak egész szövege, vagy szövegének csupán egy vagy több része kerül kivonatos közlésre. A táblázatos forrásközlés a kivonatos forrásközlésnek egyik válfaja, amelynél a forrásnak nem szövege, hanem csupán adatai, mégpedig elsősorban számszerű adatai, a forrás szövegében elfoglalt helyüktől függetlenül, táblázatba foglalva, esetleg összevontan, kerülnek közlésre. Táblázatosan elsősorban a történeti statisztika közli a forrásokat.