Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Borsa Iván: A levéltári anyag használatának növekedése a II. világháború után / 3–23. o.

A levéltári anyag használatának növekedése 15 közönség az ő közvetítésükkel csak másodlagosan használja a levéltári dokumentu­mokat. Ennek ellenére a nagyközönséget sem lehet figyelmen kívül hagyni, ha a le­véltári klientéla kérdéseivel foglalkozunk, márcsak azért sem, mert a kiállítások, a sajtó és a telekommunikációs eszközök révén — ha másodlagosan is — sokszoro­sára növekedik a levéltári dokumentumok használóinak száma. 2.23 Működéshez szükséges iratok visszakérése a levéltártól Sajátos, de nem ritka használati mód, amikor valamelyik hivatal vagy szervezet a saját működése során létrehozott, de már a levéltár által őrzött iratai közül kér vissza, rendszerint kölcsönképpen. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen dokumentumok kikeresését már a levéltár végzi, tehát nem a kutatási, hanem a felhasználási kategóriában szerepel. — A levéltári klientélának ez a kategóriája az elmúlt időszakban csökkenő irányzatot mutat ott, ahol az iratközpontok átvették ezt a feladatot. 2.24 Személyek esetenkénti igényeinek kielégítése A különböző szervek működése során sok olyan irat keletkezik, amelyhez az egyes állampolgároknak személyes érdekeltségük fűződik. Gondolni kell elsősorban a szolgálati idő, a szakképzettség, az iskolai végzettség, az állampogárság stb. iga­zolására alkalmas iratokra. Ezek többségének ugyan nincs tartós történeti érté­ke, így megfelelő iratközpontok vagy selejtezés esetén nem kerülnek levéltári megőrzésre, ennek ellenére ma még sok levéltár őriz olyan iratot, amelyhez az. egyes személyeknek, főleg állampolgároknak jogos érdekeik fűződvén nem selejtezhe­tő. (Ali. világháborút követően több európai országban, főleg szocialista országokban az iratanyag mentése kapcsán megnőtt a levéltárakba került azoknak az iratoknak a száma, amelyekhez az egyes állampolgároknak személyes érdekeltségük fűződik.) Számítani lehet arra, hogy ilyen iratok — csökkenő tendenciával — még jó ideig maradnak a levéltárak megőrzésében, így a levéltári klientéla állandó kategóriájá­nak vehetők azok a személyek, akiknek esetenként szükségük van arra, hogy a le­véltártól hiteles másolatokat, igazolásokat kapjanak. 3 Nehézségek, fejlődési irány (trend), prognózis Az előzőkben szó volt a levéltári klientéla fejlődéséről az utolsó három évtized­ben. S bár a megnövekedett klientéla egyre több levéltári anyagot vizsgált meg, mégis igen nagy a nem kutatott levéltári anyag aránya. Egyes fondok gyakori, szinte állandó kutatása mellett másokhoz éveken, évtizedeken keresztül senki hozzá nem nyúl. E kérdés vizsgálata meghaladja a jelen kereteket, de mégis figyelmeztet arra, hogy a le­véltári anyag még bizonyára nincs teljesen kihasználva. Akár a klientéla szélesítése, akár az iratanyag intenzívebb kihasználása újabb eredményekkel kecsegtet. — Ugyan­akkor a legritkább esetben lehet nyugodt a kutató és a munkáját támogató levéltáros, hogy a kutató minden olyan irategységet kézhez kapott, amely témájával kapcsolatos. Legtöbbször a levéltári segédletek fogyatékossága kelti ezt a rossz érzést. Ez a rossz érzés akkor is keletkezhetik, ha a segédletek az elmúlt évtizedekben az akkori igénye­ket kielégítették, de az igények fokozódásával immár fogyatékosnak bizonyulnak. — Az itt vázoltakon kívül más eredetű nehézségek is vannak. E fejezetben ezeket vizs­gáljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom