Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - IRODALOM - Komjáthy Miklós: Nehring, Karl: Matthias Corvinus, Kaiser Friedrich III. und das Reich. Zum hunyadisch-habsburgischen Gegensatz in Donauraum. München, 1975. (Südosteuropäischen Arbeiten 72) / 121–123. o.

IRODALOM NEHRING, KARL MATTHIAS CORVINUS, KAISER FRIEDRICH III. UND DAS REICH ZUM HUNYADISCH—HABSBURGISCHEN GEGENSATZ IM DONAURAUM München, 1975. R. Oldenbourg Verlag. 244 1. (Südosteuropäische Arbeiten 72. Für das Südost-Institut München herausgegeben von Mathias Bernath) Nem szellemes feltevések, legalábbis nem csupán azok, hanem a széles forrásbázis, amelyre az invenciózus szerző újszerű megállapításait építi, a legfőbb erénye Nehring művének. Páratlan utánjárással, gondossággal és akribiával vette számba szerzőnk a kiadott és kiadatlan kútfőket. Mint minden megértést, a forrásokét is, az eredetüket, létrejöttüket vizsgáló történeti visszatekintés szolgálja legjobban. Ily történeti visszapillantással és kritikai megjegyzések kíséretében mutatja be az elbleszélő kútfőket, majd az oklevél- és iratpublikációkat. Szól többek között a középkori magyar ok eveles anyag legjelentősebb részének, a királyi kancellária levéltárának pusztulásáról, annyi adatot közölve erről a szerencsétlenségről, amennyi művének a magyar történelmet kevésbé ismerő többsége számára valóban szükséges. Jakab Elek nyomán (akinek nevét helytelenül idézi, Eleket vélvén családnévnek) tényként fogadja el a Mária királyné által behajózott iratok Dunába vesztét. Borsa Iván jeles tanulmánya alapján (folyóiratunk 1964. évf. 21—56.

1.) pedig ismerteti a kancelláriai levéltár Corvin János kezére jutott részének szétszóródását Európa hat városának levéltárába. A pótolhatatlan pusztulás ismeretében érthető elismeréssel szól Fraknói Vilmos forráskiadói tevékenységéről, kivált arról, hogy számos külföldi levéltárat kutatott át, s hogy az Országos Széchenyi Könyvtár, mint a maga alapos utánjárása során megállapította, valamennyi XVI—

XVIII. századi, Mátyás-leveleket tartalmazó kódexét átbúvárolta; s az így napvilágra került anyag java részét a Monumenta Vaticana Hungáriáé külön kötetében publikálta. Ugyanakkor természetesen nem egyszer teszi szóvá Nehring, mint szóvá tették volt magyar historikusok is a termékeny történész jórészt sietséggel magyarázható felületességét. Az ebből származó tévedéseket szerzőnk lábjegyzeteiben sorra helyreigazítja. Utal arra (már egy korábbi, Ungarn-Jahrbuch-beli tanulmányában is), hogy a Fraknói s mások felkutatta Mátyás-levelek számát újabb levelekkel, az eddig ismertek mintegy fele mennyiségével gyarapíthatják majd a további kutatások, ül. publikációk. — A korszak történetének jelentős kűtfői az államszerződések. A magyar államszerződések kritikai kiadása felé az első lépést E. Weise tette meg a német lovagrend államszerződéseinek közzétételével. Vajon mikor fogja követni e Jagello-kori kötetet egy hasonló, Mátyás-kori kiadvány? — Igen sok, fontos adatot tartalmaz a Német Birodalom és Magyarország viszonyára a Deutsche Reichstagsakten Nehring kötetének megjelenésekor kiadásra váró, 22. kötete, amelyet a szerző a kiadók (H. Heimpel, és az azóta elhunyt I. Most) jóvoltából kéziratban átnézhetett, mint ahogy az 1471—1477. évi anyag kéziratába H. Grüneisen engedett a szerzőnek bepillantást. — Nehring igen széleskörű levéltári kutatásokat :'sfolytatott elsősorban a német és osztrák levéltárakban. Átnézte" mindenek előtt a fejedelmek és városok levelezését Magyarországgal, valamint ezek egymás közti levelezését Magyarországról; azután azt az anyagot, amely a magyar kérdésnek a birodalmi gyűléseken tárgyalásáról maradt fenn; végül a Mátyás és III. Frigyes közti tárgyalások iratait. Nem kis nehézségekkel találta szemközt magát búvárlatai során. Merseburgból csupán filmeket kapott, Drezdából pedig még azokat sem. Ami drezdai levéltári anyagra utalás található Nehringnél, az H. Grüneisen regesztáin és Marczali Henrik száz éve előtti kutatásain alapszik (Regesták a külföldi levéltárakból. Történelmi Tár, 1878. 419— 498. I.) Kutatott Würzburgban, Frankfurt város levéltárában (mindkettőben a birodalmi gyűlések anyagára), valamint a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv-ban (Fridericiana, Hungarica és az Allgemeine Urkundenreihe sorozatok). Dicsérettel emeli ki Károlyi Árpád bécsi levéltári publikációját: Adalék Frigyes császár és Mátyás király viszonya történetéhez. — Tört. Tár 1892., 1—41. és 226— 266. 1. (Mellesleg legyen szabad megjegyeznem, hogy Károlyi Árpád valóban volt aligazgatója a