Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Pokluda, Zdenek: Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban a XV–XX. században / 235–277. o.

Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban 269 utóbbi család tagjai Horvátországból származtak, ahonnan Ausztriába, s végül a XVI. sz. végén Csehországba kerültek; 1593-ban megerősítették a középnemesi rendbe való tartozásukat, s eredeti „Vrchovsky z Vrchoviny"nevüket „Perger zPergu" -ra változtatták.

1 AXVII. sz. elején, Ditrichstejn olomouci kardinális szolgálatában telepedett Morvaországba Perger György; 1612-ben elnyerte a morvaországi inkolátust, de morvaországi birtokkal már ennek előtte is rendelkezett. Már 1605 körül magáénak mondhatta a Brno mellettiTufany kisbirtokot, 1611-ben pedig megvette Sedlnice (Novy Jicin járás) birtokot, és 1614-ben még egy másik apró birtokot, Zeletice-t (Hodoninjárás). Sedlnicé-t azonban már 1617-ben eladta s 1618 körül feleségére — Erzsébetre — hagyta Tufany birtokot, úgy hogy neki magának végül csak Zeletice maradt. 1619 utánPerger Györgyről már nincsenek híreink.

3 Perger György fivére, Perger János először Brnóban, majd Olomoucban volt kanonok.

3 Perger György özvegye, Erzsébet 1619-ben Tufanyt birtokolta, de csakhamar a környék néhány birtokát is hozzá vásárolta: 1622-ben Sokolnice-t, 1626-ban Ofechovot és 1628-ban Lisent. Halála után a vagyont lánya örökölte.

4 1 Sedlácek 565. p.; Pilnácek 186. p. 2 Kamenicek III. 55. p.; ZDB III. 371. p.; Hosák 219, 279, 693. p. 3 Culková 3550., 3680., 3709., 3684.,sz. 4 ZDB III. 501, 503, 524. p.; Hosák 214, 216. p. 60. Pethe Nagy: Pethe (Hetesi) Hetesi Pethe László 1599-ben kapott inkolátust Csehországban és 1600-ban Morvaországban már meg is vette Milotice uradalmat (Hodoninjárás) — de 1605 előtt már el is adta.

1 1 Simák 180. p.; Svábensky 241. p.; Hosák 404. p. 61. Podmanicky (Podmaniczky) Nagy: Podmaniczky (Podmanini) a cseh forr.: LCS V. 118. p.: 1487. „Ladislav Podmanicky" LCS VI. 99. p.: 1481. „LadslavzPodmanina"; LCS VI. 121. p.: 1481. „Laclav z Podmanina" A cseh—magyar háborúban tett szolgálataiért Podmaniczky László Mátyás királytól mindjárt 1468 után zálogtulajdonba megkapta Brumov uradalmat (Gottwaldov járás), valamint az uradalomhoz közel fekvő Slavicin birtokot. Még 1474-ben is Brumov ura volt.

1 Halála után (+1488—1489) a vagyont eleinte özvegye, majd Mihály és István fiai igazgatták, akik 1503-ban Brumov uradalmat örök tulajdonba kapták. Eleinte közösen birtokolták, de bizonyos idő elteltével Podmaniczky Mihály a maga részét eladta István fivérének és Tárczay György sógorának (int. 1512). Tárczay csakhamar megszerezte István részét is (int. 1515), de ezután nem sokkal az egész uradalmat visszaadta Podmaniczky Mihálynak, (int. 1518), aki az uradalmat végül Jan z Lommccnakadtaelfint. 1520). Ez az eladási aktus valószínűleg még valamikor 1516 vagy 1517 körül zajlott le, mivel ezekben az években Jan zLomnice-t már mint Brumov és Slavicin urát emlegetik.

2 Podmaniczky Istvánnak már csak a Brumov környékén levő Francova Lhota és még két kisebb falu maradt birtokában, de ezt a birtokot is hamar eladta (int. 1521).

3 Brumovon és Slavicinon kívül rövid ideig Podmaniczky Mihály tulajdonában volt még Bzenec uradalom is; ezt a birtokot sógorától, Tárczay Györgytől szerezte (int. 1518), de 1520-ban már ezt is eladta.

4 — Megjegyzendő, hogy a katona PodmaniczkyBalázsvalamikor 1477 körül rövid időre Malenovice várának ura volt (ma ez Gottwaldov részét képezi).

5 1 Hosák 436. 443. p.; B. Vaxsik: Slovenské listy a listiny (Szlovákiai levelek és oklevelek). Bratislava, 1956. 33. p.; nagyon sok adatot hoz Lukinich: A Podmanini Podmaniczky család oklevéltára I. Budapest, 1937. 2 Kniezsa 50-51. p.; LCS VI. 228. p.; ZDO II. 147, 177, 189, 205, 214. p.; Casopis Matice Moravské 1957, 351,p 3 ZDO II. 223. p. 4 ZDO II. 224. p. ; Húrt: 26. p. 5 B. Varsik i. m. (Slovenské listy) 32. p. 62. Pográny Nagy: Pográny (Nemes Kürthi) Egy ismeretlen keresztnevű Pográny báró 1644-ben megvette Cesky Rudolec birtokot (Jindfichűv Hradec járás), amely 1652-ben felesége (Katalin) és gyermekei: Anna, Ferenc és Salomena kezébe került; Tökölyné, szül. Pográny Salomena ezután ezt a vagyont hamar eladta.

1 1 Hosák 33, 951. p.; J. Tiray: Slavonicky okres (A Slavonice-i járás). Brno, 1926. 220. p. — 1620-ban a cseh országrészekben ismerünk egy bizonyos Pograni Györgyöt, aki Thurzó Szaniszlót a katonaság mozgásairól tudósította, illetve az erre vonatkozó értesüléseit továbbította. L. J. Macürek: Bohemika v budapest' skych archivech (Bohemika a budapesti levéltárakban). Véstnik ceské akademie véd a uméni 1950.114. p.