Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Pokluda, Zdenek: Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban a XV–XX. században / 235–277. o.

270 Pokluda, Zdenék 63. Pongrácz Nagy: Pongrácz (Szentmiklósi és óvári) a cseh forr.: ZDO II. 30. p.: 1449. „Pangrác od Svatého Mikulásé" Barbara királynő valamikor 1426—1428 táján Szentmiklósi Pongráczol bízta meg Brumov, Svétlov (Gottwaldov járás) és valószínűleg a közelben levő Sehradice kelet-morvaországi várak igazgatásával. Pongrácz még a 30—40-es években is ezeknek a váraknak az ura volt. Mivel az egész vidéket állandó nyugtalanságban tartotta, a morvaországi rendek 1449-ben megvették tőle Svétlov és Sehradice várát (Brumov-ot Pongrácz valószínűleg már korábban elvesztette)

1

. 1 LCS III.668.; B. Varsik: Husitské revoluCné hnutie a Slovensko (A huszita forradalmi mozgalom és Szlovákia). Bratislava, 1965. 85, 282. p; R. Urbánek: K historü doby Jiskrovy na Slovensku a ve vychodni Moravé (Adalék Giskra korának történetéhez Szlovákiában és Kelet-Morvaországban). Vestnik královské 5eské spoleőnosti nauk 1939. 49. p.; Fekete Nagy A.: Trencsén vármegye. Budapest, 336. p. 64. Sándor Nagy: Sándor (Slavniczai) Sándor Móricz 1835-ben kötött házasságot Metternich Leontinna.1, aki a morvaországi Kojetin— Viceméfice — Kovalovice uradalom tulajdonosa volt (Pferov járás). Leontin halála (1861), illetve Sándor Móricz halála után a vagyont leányuk, Paulina (Metternichné) örökölte.

1 1 Hosák 505, 506, 507. p. 65. Sárkány Nagy: Sárkány (Ákosházi) a cseh forr.: ZDO II. 292,p.: 1536. „Frantisek Sarkán z Hakoshazu" A Sárkány fivérek — Ambrus, János és Ferenc —• 1520-ben megszerezték Bzenec, uradalom felét (Hodonin járás), s csakhamar — 1525 körül — megvették az uradalom másik felét is. Ugyanebben az időben Sárkány Ambrus egy kis birtokot — Popov (Gottwaldov járás) — is vásárolt. Sárkány Ambrus halála után mindent két fivére örökölt; Popov még 1540 körül is birtokukban volt, de ezután elég hamar, még 1545 előtt, idegen kézre került. Bzenec uradalmat a két fivér — Ferenc és János — megosztotta, de ezután a birtok nem soká maradt kezükben; Sárkány János súlyosan eladósodott, uradalomrészét 1539-ben eladta a Zerotin uraknak, akik idővel Sárkány Ferenc fiaitól az uradalom másik felét is megvették (int. 1547).

1 A család második nemzedékéből a morvaországi források csak Sárkány Vincét {Sárkány Ferenc fiát) említik, aki 1557 körül egy apró birtok, Vilémovice (Blansko járás) tulajdonosa volt.

2 1 ZDO II. 224, 232, 326, 346. p.; Hosák 409, 440. p.; Húrt: 26. p. 2 Hosák 31 l.p. 66. Serényi Nagy: Serényi (Kis-Serényi) a cseh forr.: ZDO III. 464. p.: 1614. „Ferenc Serieny z Malého Serenu" ZDO III. 550. p.: 1629. „Gabriel Serény z Malého Serenu" Serényi Ferenc Morvaországban a XVI. sz. végén telepedett le; 1593-ban inkolátust nyert, de már ennek előtte egy kis birtok, Divnice (Gottwaldov járás) tulajdonosa volt. Ezt a kis birtokot minden bizonnyal nem tartotta meg sokáig, de Morvaországban maradt, mivel felesége, Jakusic Dorottya egy közeli birtok — Vlachovice (Gottwaldov járás) — tulajdonosa volt. Egy idő múlva SerényiFerenc jelentős vagyonra tett szert azzal, hogy 1613-ban megvette a nagy Novy Svétlov — Bojkovice uradalmat (Uherské Hradisté járás). A katolikus vallású Serényi Ferenc vagyonának egynegyed részét a rendi felkelés időszakában tanúsított kétszínű magatartása miatt elkobozták. A büntetés lefizetése után fiainak mégis sikerült a vagyont — Novy Svétlov és Vlachovice felét — megmenteniök.

1 Serényi Ferenc fiai, Pál és Gábor, a 20-as években rövid időre megszerezték Bánov birtokot (Uherské Hradisté járás), 1628-ban eladták Vlachovice birtok megmaradt felét, de Serényi Gábor mindjárta következő évben megvette Luhacovice birtokot (Gottwaldov járás).

2 A vagyon felosztása után Serényi Pál birtpkában Luhacovice, Serényi Gáboréban pedig Novy Svétlov maradt. Serényi Gábor később Morvaország hetmanja is lett, s a család vagyonát jelentős mértékben gyarapította; leszármazottai egészen 1945-ig Morvaországban éltek.