Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Pokluda, Zdenek: Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban a XV–XX. században / 235–277. o.

260 Pokluda, Zdenék Morvaországba Forgatsch Péter egy horvátországi ezred ezredeseként érkezett, és 1637-ben megvásárolta a Dőlni Mosténice—Hysly birtokokat (Hodonin járás).

1 1649-ben bekövetkezett halála után a vagyont unokaöccse, Forgatsch Miklós örökölte; Miklós utódai — a Forgatsch bárók Morvaországban meghonosodva fokozatosan néhány kisebb birtok tulajdonosaivá váltak; Dőlni Mosténice eladása után (int. 1685) az alábbi birtokokat mondhatták magukénak: 1665—1684 Slavicin (Gottwaldov járás), 1665—1688 Mladotice (Gottwaldov járás), 1689—1699 Pohofelice (Gottwaldov járás), 1688—1731 Bfezolupy (Uherské Hradisté), 1688—1720 Bilá Lhota (Olomouc járás).

2 A XVIII. században hosszabb időn át (1715—1778) tulajdonukban voltak Valec (Tfebic járás),továbbá (1785—1837) Tulesice(Znojmo járás), (1792—1831) Choryné (Vsetin járás) birtokok, majd 1837 és 1868 között újra a Bilá Lhota birtok.

3 A család leszármazottai még a XX. században is éltek Morvaországban — természetesen már földbirtok nélkül. 1 ZDO III. 617. p. 2 Hosák 367, 375, 442, 443, 558. p. 3 Hosák 123, 136., 558,675. p. 24. Földváry Nagy: Földváry (Földvári) Földváry Miklós ezredes rövid időre a harmincéves háború idején telepedett le Dél-Csehországban, ahol Jenickova Lhota kisbirtokot (Tábor járás) vásárolta meg; néhány év múlva, 1648-ban azonban a birtokot eladta.

1 1 Sommer X. 87. p. 25. Frangepán Nagy: Frangepán (Vegliai és modrusi) 1659-ben kötött házassága révén Frangepán György (felesége született Forgách lány) a Brumov uradalom egyötödéhez (Gottwaldov járás) és Veiké Pavlovice birtok egyötöd részéhez (Bfeclav járás) jutott. A birtokrészeket azonban rövid idő alatt eladta.

1 A Frangepán család egy bizonyos tagja —de meggyőzően nem lehet bizonyítani — valamikor 1620 után közvetlenül a Stary Jicin uradalom (Novy Jicin járás) birtokosa volt.

2 1 Hosák 437. p. 2 A. Turek: Charvátská slechta na Móra ve do války tficetileté (Horvát nemesség a harmincéves háború előtti Morvaországban). Kravafsko, 1936. 58. p. 26. Grenitzer Nagy: (nem említi) a cseh forr,: ZDO II. 395. p.: 1555. „Valentin Grajnicar z Kynyksdorfu". Grenitzer Bálint 1550 körül érkezett Morvaországba, ő maga Besztercebányáról származott, ahol rézbányavállalkozó volt. 1556-ban a morvaországi középnemesi rend tagja lett,

1 Valamivel ezezelőtt vásárolta meg a közép-morvaországi Ludéfov birtokot (Olomouc járás) (int. 1555), de halála után ezt a birtokot a család eladta (1563).

2 A család egy másik tagja, Grenitzer Mátyás, 1572—1584ben a Troubky birtok (Kroméfiz járás) tulajdonosa volt.

3

' 1 F. Matéjek: K moravsko-slovenskym stykom v dobé rozvitého feudalizmu (A morva—szlovák kapcsolatok a fejlett feudalizmus időszakában). Historické Studie 1956. 177. p.; Pilnácek 325. p. 2 ZDO II. 395,432. p. 3 Hosák 379. p. 27. Gyulay Nagy: Gyulay (Marosnémethi és nádaskai) Gyulay Ferenc tábornok Csehországba felesége, Antónia Vratislavová rokoni kapcsolatai révén került. Egy rövid ideig Chocenice uradalmat birtokolta (Dél-Plzen járás), de azt 1840-ben eladta.

1 Státni archív Praha, prüvodce po archivnich fondech 3. Praha, 1972. 108. p.