Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Manolescu, Radu: A latin írás a középkori Havasalföldön és Moldvában / 49–57. o.

A latin írás a középkori Havasalföldön és Moldvában 53 Választékos műveltségű és a latin nyelvet jól ismerő volt Havasalföld és Moldva néhány XVI—

XVIII. századi uralkodója is, mint lacob Herclide Despot, Petru Cercel, Radu Mihnea és a már említett tudós-fejedelem, Dimitrie Cantemir. A latin nyelvismeretek terjesztéséhez hozzájárult néhány külföldről érkezett művelt ember is. így a XV. század végén vagy a XVI. század elején telepedett le Suceavában egy olasz tudós, Baptista de Vesentino, aki 1512. évi sírkövének felirata szerint „magister in diversis artibus" volt.

15 A cotnari-i kollégium megszervezésénél pedig lacob Sommer német humanista működött közre, aki később átköltözött Erdélybe.

16 A latin írás típusai és változatai Minthogy a Havasalföld és Moldva területén a latin betűkkel és latin nyelven írott legrégibb fennmaradt középkori szövegek a XIV. századból származnak, a használt típusok-és változatok a gótikus, a humanista és a modern írásmódhoz tartoznak. Ugyanakkor megfelelően az igényeknek, melyeknek szolgálatában létrejöttek, ezek az írásmódok az oklevélírásokhoz tartoznak, vagyis az oklevelek, ügyiratok és levelek írásánál használatos írásmódhoz s csak szórványosan fordulnak elő olyanok, amelyek a kódexek és a kéziratos könyvek esetében használt kódex-írásmóddal íródtak. Viszonylag igen csekély számú olyan szöveg is van, amely a sírköveken, a pénzek és a pecsétek feliratain használatos epigrafikus írásmóddal íródott. A fennmaradt típusok és változatok azt igazolják, hogy a latin írás XIV—

XVIII. századi fejlődése Havasalföldön és Moldvában a latin írás általános európai fejlődésének kiegészítő része volt, és szorosan kapcsolódott a latin írásnak Erdélyben és a szomszéd országokban (mint Magyarországon vagy Lengyelországban) végbement fejlődéséhez és jellegéhez.

17 r A gótikus írásmód A legrégibb írásos emlékek az epigrafikus gótikus írásmódon íródtak és a moldvai —havasalföldi katolikus lakosság körében szokásos sírfeliratokon láthatók. így a cimpulungi Laurentiu ispán 1300. évi sírkövének felirata szabályos és elegáns gótikus írással van vésve; a betűknek kissé kerekített a vonaluk, egyes betűk (d, e, h, m, n) pedig unciális jellegűek. Hasonlóképpen fennmaradt a XII—

XVI. századból több más feliratos sírkő Baian és Suceavan is. Ezek közül Baptista de Vesentino olasz tudós 1512. évi suceavai sírfelirata tipikus epigrafikus, szögletes és tört vonalú gót írással van kőbe vésve. Az oklevelek diplomatikai kategóriájuk követelményeinek és néha a jegyző szokásainak megfelelő módon íródtak, az oklevélírások variánsai szerint: éspedig az ünnepélyes oklevél—minuszkulával, oklevél—kurzívával, vagy közönséges kurzívával. 15 „Studii §i cercetári de istorie veche", 1955., nr. 3—4., pp. 783—787. 16 §t. Bírsanescu i. m. pp. 91—112. 17 S. Jakó, R. Manolescu i. m. pp. 134—137., 143., 147—148. és Album pp. 12., 18., 20., 21., 23a, 24., 29., 30., 32., 34., 36., 38., 39a, 41b, 45a, 48. \