Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Ember Győző: Az Országos Levéltár száz éve, 1874–1974 / 13–47. o.

Az Országos Levéltár száz éve 1874—1974 35 Főhatósága tárca szinten, rövid kivétellel, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium különböző hatáskörrel és néven működő utódai közül valamelyik volt, jelenleg a Kulturális Minisztérium. Megszűnt azonban, mégpedig 1950. január 1-én, az a félig a minisztériumnak alárendelt, félig autonóm szerv, amelyhez, illetve elődjéhez a Levéltár 1922 óta tartozott: a Magyar Nemzeti Múzeum. Örökébe a minisztérium alá tartozó középszintű országos hatóságok léptek, külön-külön a múzeumok, a könyvtárak és a levéltárak felügyeleti szerveiként. Közülük a Levéltárak Országos Központja 1956/57-ben kikerült a minisztérium főhatósága alól, és közvetlenül a minisztertanács alá tartozott. Ennek az önállóságnak azonban rövidesen vége lett, a LOK beolvadt, a minisztériumba, mint annak Levéltári Osztálya. 1968 óta Levéltári Igazgatóság a neve. 1950-től 1968-ig az Országos Levéltár közös szervezeti keretbe tartozott a megszüntetett megyei és városi levéltárakból szervezett ún. állami levéltárakkal. 1968. január 1-től kezdve az állami levéltári szervezetet decentralizálták, a területi levéltárakat a megyei, illetve a fővárosi tanácsokhoz csatolták. A Levéltári Igazgatóság, illetve a Kulturális Minisztérium közvetlen felügyelete alá jelenleg csak a két központi általános levéltár tartozik. Az Országos Levéltár belső szervezetének alakulását részben illetékességi körének bővülése, részben a levéltári munkafajták szaporodása határozta meg. Szerepet játszott ebben, a Magyar Nemzeti Múzeum megszűnése után, a Levéltár gazdasági ügyvitelének előbb részleges, majd 1968-tól teljes önállósulása is. A felszabadulás után 1949-ben került sor a Levéltár első belső szervezeti reformjára. A korábbi apró részlegeket ekkor vontuk össze nagyobb osztályokká, ekkor alakult ki a mostani L, II. és III. osztály. Az I. osztályhoz kerültek az 1867 előtti központi kormányzati szervek iratai, a II.-hoz az 1867 utáni megfelelő szerveké. A III. osztály vette át a családok, testületek, intézmények iratait, valamint a Levéltár speciális gyűjteményeit. A Levéltár IV. osztályának a megszervezésére 1962-ben került sor. Az ekkor megszüntetett Központi Gazdasági Levéltár anyagát vette át ez az osztály. 1949-ben a Levéltár fotoműhelyének még csak 2, restauráló műhelyének pedig csak 1 dolgozója volt. Könyvkötőt 1952-ben alkalmaztunk először. E műhelyek összevonásából alakult ki később V. osztályunk, amelynek jelenleg 3 csoportja és összesen 37 dolgozója van. I. osztályunkból kiválva 1952 és 1961 között külön Bírósági csoportunk működött, amely utóbb visszaolvadt az I. osztályba. II. osztályunk keretén belül 1954-ben Népi Demokratikus csoport alakult, amelyből 1960-ban önálló osztály, 1970-ben pedig önálló levéltári intézmény lett. Egyéb részlegeink: Titkárság, Gazdasági hivatal, Könyvtár, Központi kutató 1949 előtt is voltak, létszámuk fokozatosan növekedett, a Levéltár teljes létszáma növekedésének megfelelően. 1945-ben mégcsak 40 dolgozója volt a Levéltárnak, jelenlegi létszámunk 126. A tudományos dolgozók száma 1945-ben 25 volt, jelenleg 48. Kezelőnk 1945-ben 10 volt, most 31. Technikai dolgozóink száma 2-ről 26-ra, az adminisztratívoké 2-ről 10-re, a kisegítőké 1-ről 11-re emelkedett. *