Levéltári Közlemények, 46. (1975)
Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Ember Győző: Az Országos Levéltár száz éve, 1874–1974 / 13–47. o.
36 Ember Győző / A megnövekedett létszám természetesen lehetővé tette egyrészt a hagyományos levéltári munkák eredményesebb végzését, másrészt új munkafajták bevezetését. A különböző levéltári munkák közül hosszú időn keresztül azok domináltak, amelyek a kettős levéltári alaprendeltetés közül a levéltári anyag biztonságát szolgálták elsődlegesen. Mindenekelőtt a biztonságos megőrzéshez elengedhetetlenül szükséges raktárakról kellett gondoskodni. , Bécsi kapu téri épületünk az 1945-ös ostrom idején súlyos sérüléseket szenvedett. A helyreállítás hosszú éveken át tartott. Ennek során korábban még be nem állványozott raktárakba is állványok kerültek. A helyreállítás még be sem fejeződött, amikor 1956-ban újabb súlyos károkat szenvedett épületünk. A teljes helyreállítás további hosszú éveket igényelt. Befejeztével raktáraink befogadóképessége jelentékenyen megnőtt, de az átvett teljes anyag elhelyezésére igy sem volt elegendő. Népi demokratikus osztályunk iratai más épületbe kerültek, és más épületben van egy nagyobb családi levéltár is. A megszaporodott hivatali szobák is kevésnek bizonyultak, elsősorban azért, mert egy részüket műhelyekké alakítottuk át. Az egyik restauráló, valamint a könyvkötő műhelyt, a Gazdasági hivatal egy részével, így is az Úri utcában kapott külön épületben kellett elhelyeznünk. A főépületben levő 2 filmtáron kívül Esztergomban is berendeztünk egy biztonsági filmtárat, amelyet most készülünk nagyobbra kicserélni. Épületgondjainkkal kapcsolatban említhetem, bár nem a biztonságos őrzéssel, hanem a minél könnyebb használhatósággal kapcsolatos, hogy kutatószobáink száma is növekedett, a korábbi nagy termen kívül külön szobában kutatják II. és IV. osztályunk anyagát, továbbá külön szobát rendeztünk be a filmanyag kutatói részére. Az anyag biztonságát szolgáló levéltári munkában több alapvető változást hozott a szocialista korszak. Ezek közül a legdöntőbbnek azt tekinthetjük, hogy a levéltári anyag védelme kiterjedt arra az anyagra is, amely még nincs levéltári intézmények őrizetében, hanem az iratképző szervek és személyek kezelik. Az ún. külső anyag védelme magával hozta az irattárak munkájának segítését és az irattári selejtezésnek az ellenőrzését. Csupa olyan feladat, amellyel Levéltárunk történetének polgári korszakában nem foglalkozott. És 1970 óta csak minimális mértékben adódnak ilyen feladatai, amelyeknek' zömét az Új Magyar Központi Levéltár vette át. De a belső anyag védelmében is hozott forradalmi változásokat a szocialista korszak. Már a polgári korszak végén is van nyoma biztonsági filmezésnek, de csak minimális mértékben. 1948 óta bontakozott ki a nagymérvű biztonsági filmezés, amely a Levéltár saját anyagán kívül más, elsősorban hazai levéltárak anyagára is kiterjedt. Az iratok konzerválása, restaurálása, könyvek saját műhelyben történő kötése ismeretlen volt 1945 előtt. 1949-ben indultak meg ezek az egészen új munkák, s vezettek korszerű gépek beszerzésére és egyre tökéletesedő eljárások bevezetésére, a felmerülő problémák tudományos igényű vizsgálatára. A műhelyek mellett ma már külön Anyagvédelmi csoportunk is van, amelynek feladata az ideális raktárhigiéniai viszonyok biztosítása. Más kérdés, hogy még sok a tennivalónk e cél elérésére. * \
