Levéltári Közlemények, 46. (1975)
Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Ember Győző: Az Országos Levéltár száz éve, 1874–1974 / 13–47. o.
34 Ember Győző A döntő különbséget a Levéltár polgári és szocialista korszaka között az jelentette, hogy mint az állam levéltára a polgári korszakban az államhatalmat birtokló uralkodó osztályokat szolgálta, a szocialista korszakban pedig a munkásosztály által vezetett dolgozó nép szolgálata lett egész működésének a célja. Ez a fő cél határozta meg munkájának minden területét. Alaprendeltetése természetesen továbbra is kettős maradt: az őrizetébe utalt levéltári anyag biztonságos megőrzése, valamint minél könnyebben használhatóvá tétele. Ugyanúgy változatlan maradt munkájának kettős: igazgatási és tudományos alapjellege. Mielőtt kettős rendeltetésű és jellegű működésének főbb vonásait vázolnám, szólnom kell a hatáskörében, illetőleg illetékességében, továbbá szervezetében bekövetkezett fontosabb változásokról. * Ami hatáskörét, illetve illetékességi körét illeti, az jelentősen kibővült. Továbbra is elsősorban az országos kormányzati: törvényhozási, közigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknek az iratai tartoznak illetékességi körébe. Oda tartoznak továbbra is az országos jelentőségű állami intézményeknek az iratai. Korábban is gyűjtötte az országos jelentőségű nem állami intézményeknek, az ilyen gazdasági szerveknek, családoknak és személyeknek az iratait is. Ezek közül az államosított gazdasági szerveknek, nemkülönben egyes családoknak és személyeknek az iratait illetékességből őrzi. Az ország történetében jelentős szerepet játszott családok levéltárai, amennyiben még nem voltak ott, 1945 után a Levéltár őrizetébe kerültek. A legnagyobb mennyiségű új jellegű anyagot az államosított gazdasági szervek iratai jelentették. Ezek átvételére 1953-ban egy önálló szaklevéltárat szerveztek: a Központi Gazdasági Levéltárat. Ez a levéltár 9 évi önálló működés után 1962-ben beolvadt az Országos Levéltárba, annak egyik osztálya lett. A polgári korszakban, amint említettem, illetékességi köri szerveinek 32 évesnél régebbi iratait kellett a Levéltárnak átvennie, ha nem is vette mind át. A szocialista korszakban ez az időhatár megszűnt, a Levéltár sokkal fiatalabb iratokat is átvett, úgyhogy alig 10 évvel a felszabadulás után már külön részlege volt a népi demokratikus kori iratok őrizetére és kezelésére. Illetékességében azután 1970-ben következett be döntő fordulat. Népi demokratikus osztályából ekkor alakult meg az Új Magyar Központi Levéltár, az ország második központi levéltára. Az 1945. január l-e utáni országos jellegű és jelentőségű levéltári anyag — kevés kivétellel — immár ennek a levéltárnak az illetékességi és gyűjtőkörébe tartozik, nem pedig az Országos Levéltáréba. Még egy tényező hozott változást a Levéltárnak nem illetékességi, hanem gyűjtőkörében: a filmezés. 1945 előtt is folyt már ugyan filmezés a Levéltárban, de nagyobb méreteket csak 1948 után öltött. A Levéltár rendszeresen filmre veszi nemcsak a saját, hanem más hazai levéltárak jelentős forrásértékű iratait is. Ezeket a filmeket saját filmtárában őrzi, és ide kerülnek, egyre nagyobb mennyiségben, a külföldi levéltárakban levő magyar vonatkozású anyagról, a Hungaricáról készült filmek is. Lényeges változásokat hozott a szocialista korszak szervezeti vonatkozásban is, mégpedig mind a Levéltár fölötti felügyeletet, mind pedig az intézmény belső szervezetét illetően.
