Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Pokluda, Zdenek: Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban a XV–XX. században / 235–277. o.

MAGYARORSZÁGI NEMESEK FÖLDBIRTOKLÁSA CSEH- ÉS MORVAORSZÁGBAN A XV—XX. SZÁZADBAN A különböző népek és államok lakosságát a múltban összekötő kapcsolatok fejlődésének kutatása nem oldható meg annak a kérdésnek tisztázása nélkül, hogy e nemzetközi kapcsolatok kialakításában és fejlesztésében a lakosság mely. csoportjai vettek részt. A közép—európai feudális államok társadalmi struktúrájának egyes rétegei bizonyos időszakokban más és más módon vettek részt azoknak az utaknak a kialakításában és fejlesztésében, amelyeken az anyagi és szellemi javak nemzetközi cseréjének folyamata zajlott. E folyamatban a maga idején és maga színvonalán szerepe volt a klérus fluktuációjának is; tágabb történelmi távlatban a polgárságnak volt nagyobb jelentősége; és még — jóllehet ez a réteg rendelkezett a legkorlátozottabb mozgáslehetőséggel— a jobbágyparasztságnak is sikerült bekapcsolódnia a nemzetközi mozgásokba, sőt voltak korok, amikor azokban egészen fontos szerepet töltött be. A nemzetközi kapcsolatok kiépítésében a középkorban és az újkor küszöbén sajátos hely illeti meg a nemességet is, mely a feudalizmus viszonyai mellett vezető szerephez jutott a társadalomban. A sokoldalú és bonyolult struktúrájú kapcsolatokban, melyek a múltban az egyes országokat különböző színvonalon és más-más módon kapcsolták össze, a nemesség migrációjának a problémája természetesen csak részprobléma; ám a feudális társadalom struktúrájának lényegéből következően ebben az esetben és összefüggésben nem periférikus jelenségről van szó. Talán szükségtelen hangsúlyozni, hogy a feudális uraknak az egyes országok határain túl való mozgása a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének, a változó politikai és gazdasági viszonyoknak visszatükröződése, mely az élénkebb kulturális kapcsolatok kialakulásához is hozzájárult. Ami a nemességnek a cseh korona országaiból Magyarországra és viszont irányuló mozgását illeti, megállapítható, hogy e jelenség jellege és jelentősége a különböző korokban más és más volt. A középkorban, különösen a XV. századtól jellegzetes jelenség volt a nemességnek ez az élénkülő kétirányú mozgása, mely a két állam közötti kölcsönös kapcsolatok általános és erősödő tendenciájával függött össze. A nemesség az államhatárokon túl való mozgásának vizsgálata különösen a XVI. sz. folyamán lesz nagyjelentőségű, mert ez nemcsak a két állam között meglevő politikai és kulturális, hanem a gazdasági fejlődés területén végbement kapcsolatok feltárásához is hozzájárul. E problémakör jelentősége azonban a XVII. századtól (a jelenség intenzitásától függetlenül) már csökken, mivel a kölcsönös kapcsolatok fejlődése ekkor már a feudális uralkodó osztály képviselőinek részvétele nélkül megy végbe. \ Ettől függetlenül persze ebben a korban is számolni kell a nemesség migrációjának legalábbis a kulturális csere területén kifejtett szerepével. Végül a XIX. század már olyan időszakot jelent, melyben egy országba idegen nemesség betelepedése már többé-kevésbé magánügy; a Magyarországról a cseh korona országaiba ekkor települő