Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Ember Győző: A levéltári forrásközlés apparátusa / 203–221. o.

A levéltári forrásközlés apparátusa 205 Ilyenek: a forrás meghatározása a kommentárok a legenda. A bevezetés és a jegyzetek ugyan részei mind a forrásközlések, mind pedig a fel­dolgozások apparátusának, bizonyos egyezések mellett azonban lényeges különbségek vannak a forrásközlések és a feldolgozások bevezetései és jegyzetei között. A forrásközlési apparátus felsorolt részei közül természetesen nem mindegyik szerepel minden forrásközlésben. Az, hogy az apparátusnak milyen részei szerepelnek valamely forrásközlésben, elsősorban attól függ, hogy milyen fajtájú forrásközlésről van szó. A forrásközléseknek többféle alapon különböző fajtáit különböztetjük meg. Azon az alapon, hogy a forrásközlésnek mi az elsődleges célja, két fajtáját külön­böztetjük meg: a tudományost és a népszerűt. A kettő között van a tudományosan népszerű forrásközlés, amely vegyüléke a kettőnek, tudományos is, meg népszerű is, de egyik sem tisztán. A tudományos forrásközlés elsődleges célja az, hogy tudományos feldolgozások számára szolgáltasson forrásokat, forrásbeli adatokat. Céljából következik, hogy vi­szonylag szűkebb körű használatra készül. A tudományos forrásközlést a sajátosabb jellegű témaválasztás, a viszonylagos teljességre törekvő forrásválogatás és a tudomá­nyosabb igényű apparátus különbözteti meg elsősorban a népszerűtől. A népszerű forrásközlésnek elsődleges célja az, hogy a közművelés és az oktatás számára szolgáltasson forrásokat, forrásbeli adatokat. Céljából következik, hogy vi­szonylag tágabb körű használatra készül. A népszerű forrásközlést az általánosabb jellegű témaválasztás, a teljességre való igény nélküli forrásválogatás és a kevésbé tu­dományos igényű apparátus különbözteti meg elsősorban a tudományostól. A tudományosan népszerű forrásközlés elsődleges célja ugyanaz, mint a nép­szerűé, csak viszonylag szűkebb körű használatra készül, mint az. Témaválasztása ugyancsak általánosabb jellegű, forrásválogatása nem törekszik teljességre, appará­tusa azonban bővebb, tudományosabb igényű, mint a népszerű forrásközlésé. Talán felesleges is megjegyezni, hogy másodlagosan a tudományos forrásközlés közművelési és oktatási, a népszerű pedig tudományos célra is használható. Azon az alapon, hogy a forrásközlésnek mi a tárgya vagy témája, kétféle: általá­nos és tematikai forrásközlést különböztetünk meg. Az általános forrásközlésben közölt forrásanyag többféle tárgyra vagy témára vonatkozik, a tematikai viszont csupán egyféle tárgyra vagy témára. Tematikai for­rásközlés pl. a munkás- és a parasztmozgalmak vagy a nemzetiségi kérdés történe­tére vonatkozó források közlése. Az általános forrásközlésnek két fő típusát különböztethetjük meg: a kronológiait vagy időrendit és az irattípusost. A kronológiai vagy időrendi forrásközlésben meghatározott időszakra vonatkozó forrásanyag kerül közlésre. Ilyen forrásközlés pl. a Zsigmond-kori oklevelek közzé­tétele. Az irattípusos forrásközlésben meghatározott típusú iratok kerülnek közlésre. Ilyen forrásközlés pl. az urbáriumok, az úriszéki jegyzőkönyvek, a számadások, a minisztertanácsi jegyzőkönyvek közzététele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom