Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Ember Győző: Az Országos Levéltár száz éve, 1874–1974 / 13–47. o.

18 Ember Győző Archívum regnivel, ahogyan később nevezték: a régi országos levéltárral és annak vezetőjével, a rendszerinti országos levéltárnokkal, voltak kapcsolatosak. Kovachich József Miklós országos levéltárnok 1870-ben nyugalomba vonult, és utódává Török Jánost nevezték ki, aki 1866-ban lett Kovachich mellett országos allevéltárnok.

17 Török János, aki ettől kezdve egyetlen tiszviselője volt az Archívum regninek, 1874. február 9-én meghalt. A belügyminisztérium február 10-én, további intézkedésig, Raaperger Lipótot, az 1872-ben Bécsből leszállított kancelláriai levéltár igazgatóját bízta meg az országos és a vele egyesített nádori levéltár felügyeletével.

18 Az említett 1874. szeptember 19-i minisztertanácsi ülésen úgy határoztak, hogy — legalábbis egyelőre — nem szerveznek új levéltárat, hanem az új levéltár élére szánt főigazgatót, akinek személye már el volt döntve, az Archívum regni élére állítják, mint országos levéltárnokot, és az egyesítésre kiszemelt kormányhatósági levéltárakat neki, vagyis az Archívum regninek, rendelik alá. Ennek megfelelő intézkedésekre utasították a belügyminisztert. Az első lépés az volt, hogy a belügyminiszter szeptember 22-én felterjesztéssel fordult az uralkodóhoz, amelyben az országos levéltárnok fizetésének felemelését kérte.

19 (2 500 ft fizetés, 500 ft lakbér.) Ez a felterjesztés már nem magyar királyi állami levéltárról, hanem „egyesített országos levéltár"-ról beszélt. Az uralkodó az előterjesztéshez szeptember 27-én hozzájárult.

20 A második lépés az volt, hogy a belügyminiszter október 10-én egy újabb előterjesztésben azt javasolta az uralkodónak, hogy Pauler Gyula jogtudort, köz- és váltóügyvédet, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, nevezze ki országos levéltárnoknak.

21 Az uralkodói határozat, amely 1874. október 14-én kelt, így hangzott: „Magyar belügyminiszterem előterjesztése folytán a Török János elhunyta folytán megüresedett országos levéltárnoki állomásra Dr. Pauler Gyulát nevezem ki."

22 A belügyminiszter a kinevezésről Paulert október 17-én értesítette.

23 Pauler a hivatali esküt október 24-én tette le.

24 A harmadik lépés a kancelláriai, a helytartótanácsi és az erdélyi főkormányszéki levéltárak egyesítése volt az országos levéltárral. Az erről szóló belügyminiszteri rendelet, amely Jakab Elek levéltári igazgatónak, Raaperger Lipót és Suhajdy György segédhivatali aligazgatóknak volt címezve, október 24-én, tehát Pauler eskütételének a napján kelt, és így hangzott: „A magyar és az erdélyi udvari kancelláriai, a m. kir. helytartótanácsi, az erdélyi királyi főkormányszéki és a nádori levéltár az országos levéltárral egyesíttetni és mint egyesített országos levéltár a most kinevezett országos levéltárnok főfelügyelete alatt fog kezeltetni."

25 Október 24-ét tarthatjuk az újjászervezés, az újjászületés napjának. A fogalmazásból világosan kitűnik, hogy az említett 5 levéltárat nem egyenrangúként egymással, hanem négyet közülük az országos levéltárral egyesítettek, 17 OL—K 150. 1870.1/2. 2206. (12 364/1870.) 18 OL—K 148. 1874. Il/a. 571. (571/1874.) 19 OL—K 148. 1874. Il/a. 3088. (3088/1874.) 20 OL—K 148. 1874. Il/a. 3088. (3262/1874.) 21 OL—K 148. 1874. Il/a. 3088. (3451/1874.) 22 OL—K 148. 1874. Il/a. 3088. (3451/1874.) 23 Uo. 24 OL—K 148. 1874. Il/a. 3088. (3541/1874.) 25 OT— K 148. 1874. H/a. 3088. (3522/1874.)