Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Ember Győző: Az Országos Levéltár száz éve, 1874–1974 / 13–47. o.

Az Országos Levéltár száz éve 1874—1974 * 17 miniszteri titkár és Thaly Kálmán, tehát 9 jeles történész és 2 minisztériumi tisztviselő. Az ankéton Groisz Gusztáv elnökölt, a bizottság előadója Franki Vilmos volt. A bizottság november 21-én terjesztette javaslatát a belügyminiszter elé.

12 A javaslatot egy szűkebb albizottság dolgozta ki, amelynek Horváth Mihály elnöklete alatt Pauler Gyula, báró Nyáry Albert és Franki Vilmos voltak a tagjai. Valószínű, hogy levéltári szakkérdésekben Pauler játszotta a főszerepet. Az ankét szakjavaslatai az ő későbbi levéltárvezetői tervezeteiben világosan felismerhetők. Nem térve ki az igen tanulságos javaslat ismertetésére, ami az 1874-i szervezés irodalmában olvasható,

13 csak azt emelem ki, hogy az ankét résztvevői új levéltári intézmény felállítását ajánlották, „magyar királyi államlevéltár" néven, élén főigazgatóval. A belügyminiszter az ankét-bizottság javaslatát a magáévá tette, és azt 1872. december 6-án terjesztette a képviselőház pénzügyi bizottsága elé. A pénzügyi bizottság érdemben nem foglalkozott az ankét-bizottság javaslatával, hanem indítványozta, hogy „addig is, míg az országos levéltár kezelése a miniszternek az enquete-javaslat alapján teendő előterjesztése folytán megtörténhetik, a főigazgatói állomás mellőzésével átalányképpen" 17 000 forintot szavazzon meg a ház. Ez 1873. február 12-én így is történt.

14 E képviselőházi ülésen Lázár Ádám képviselő azt indítványozta, hogy a belügyminiszter terjesszen elő törvényjavaslatot egy „állami központi levéltár" felállításáról. A ház ezt az indítványt nem fogadta el, ennek ellenére a belügyminisztériumban elkészült egy törvényjavaslat tervezete „magyar királyi államlevéltár" szervezéséről.

15 Törvényjavaslat benyújtására azonban nem került sor, mert az új levéltár felállítására irányuló elgondolást, ha nem is ejtették el, de felfüggesztették, és a kibontakozást, az országos levéltár kérdésének a megoldását más úton és módon keresték és találták meg. A képviselőház a pénzügyi bizottság javaslatára a belügyminisztérium költségvetésében 1874-re is 17 000 forint átalányösszeget szavazott meg, miként 1873-ban tette. Ebben az összegben a főigazgató fizetése ezúttal sem volt benne, a korábbi önálló, de már egyesített levéltárak személyzetéből 1873-ra kialakított státusban 1 levéltári igazgató, 1 segédhivatali aligazgató, 2 lajstromozó, 9 hivataltiszt és 4 szolga szerepelt. A belügyminisztérium, helyesen, úgy látta, hogy kulcskérdés a főigazgatói állás betöltése. Ezért 1874. szeptember 10-én azt javasolta, hogy a státusbeli állások közül az üresedésben levő ötöt egyelőre ne töltsék be, és az így felszabaduló összegből 3 000 forint fizetéssel főigazgatót alkalmazzanak. Az 1874. szeptember 19-i minisztertanácsban azonban más megoldás mellett döntöttek.

16 Ettől kezdve már gyorsan peregtek az események, amelyek immár nem egy új „magyar királyi állami levéltár"-ral, nem annak főigazgatójával, hanem az 12 A javaslat egykorú nyomtatott szövege OL—K 148. 1874. H/a. 3088. A javaslatot közölte a Századok, 1873. 1—8. p. 18 Miskolczy Gyula: Az Országos Levéltár felállítása. Levéltári Közlemények 1. évf. 1923. Veres Miklós: Az Archívum Regni története 1765—1874. Uo. 38. évf. 1. sz. 14 OL—K 148. 1874. Il/a. 3088. 15 Uo. Indokolás is készült a 9 §-ból álló javaslathoz. 16 OL—K 148. 1874. TT/a. 3088. (3088/1874.) 2