Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Ember Győző: Az Országos Levéltár száz éve, 1874–1974 / 13–47. o.

16 Ember Győző A képviselőház a pénzügyminiszter válaszát kielégítőnek találta, de azért külön is határozatba foglalta a pénzügyi bizottság jelentésének azt a részét, amely szerint a minisztériumot — nyilván a belügyminisztériumot — fel kell szólítani, hogy a Bécsben levő kancelláriai iratokat hozassa Budapestre, s itt az országos levéltárral, valamint a magyar udvari kamarai és az erdélyi kormányszéki levéltárral egyesítve alkalmas helyiségben állíttassa fel.

8 Ezt a határozatát a képviselőház a következő évben, 1871. január 26-i ülésén megismételte.

9 A képviselőház eme két határozatát tekinthetjük annak a jogi alapnak, amelyen az ország levéltárának 1874. évi szervezése történt. A határozatokból nem lehet pontosan megállapítani, hogy vajon új levéltári intézményre, avagy csupán a réginek a módosítására gondolt a törvényhozó testület, 1871-ben december 10-én még egyszer foglalkozott a képviselőház az ország levéltárának az ügyével. Arra utasította a belügyminisztert, hogy egyrészt az összes országos levéltár — így nevezték a kormányhatósági levéltárakat is — részére alkalmas helyiségekről gondoskodjék, másrészt a bécsi kancelláriai iratoknak még 1872-ben történő leszállítása után a levéltárak megfelelő felállításának és kezelésének előkészítésére szakértőkből álló ankétot hívjon össze.

10 Még ezt a decemberi képviselőházi határozatot megelőzően a minisztertanács 1871. február 21-én értesítette a belügyminisztert a ház 1871. január 26-i határozatáról. A belügyminiszter 1871. április 1-én jelentette a miniszterelnöknek, hogy a bécsi kancelláriai levéltárak leszállítása végett érintkezésbe lépett a felség személye körüli minisztériummal. Közölte továbbá, hogy a budai új miniszteriális épületben nincs annyi helyiség, amennyi az országos, a helytartótanácsi, a két kancelláriai, az erdélyi kormányszéki és a kamarai levéltárak elhelyezésére szükséges lenne. Javasolta ezért „egy külön nagy országos levéltári épület építését". A belügyminiszternek erre a felterjesztésére a minisztertanács 1872. július 12-én úgy döntött, hogy a budai új miniszteriális és az ahhoz tartozó úgynevezett országházi épületekben egyelőre csak az országos, a helytartótanácsi, a kancelláriai és az erdélyi kormányszéki levéltárakat kell elhelyezni, a kamarai levéltár további rendelkezésig a pénzügyminisztérium épületében marad. Ezeknek a levéltáraknak eddigi kezelőit a későbbi rendezésig közös létszámba kell összevonni és a belügyminisztériumhoz beosztani. A személyzet élére főigazgatót kell állítani, aki közvetlenül a belügyminiszter vagy helyettese alá tartozik, s akit a belügyminiszter előterjesztésére az uralkodó nevez ki.

11 A minisztertanácsnak ez a döntése úgy értelmezhető, hogy az említett levéltárak összevonása után belőlük egy új levéltári intézményt kell szervezni. Ugyanilyen értelemben foglalt állást az az ankét is, amelyet a képviselőház 1871. december 10-i, fentebb említett határozatának megfelelően a belügyminiszter hívott 1872. október 4-re össze. Meghívottak voltak: Csengery Antal, Franki Vilmos, Groisz Gusztáv miniszteri tanácsos, Horváth Mihály, Knauz Nándor, báró Nyáry Albert, Nagy Imre, báró Mednyánszky Dénes, Pauler Gyula, Peőcz Elek 9 A határozatot a ház 1870. január 21-i ülésén hozta. Az 1869. évi ápr. 20-ra hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója IV. k. 305—306. p. 9 Eme újabb határozat egykorú másolata OL—K 148. 1874. Il/a. 3088. (3088/1874.) 10 A határozat egykorú kivonatos másolata OL—K 148. 1874. II/a. 3088. (3088/1874.) 11 OL—K 148. 1874. II/a. 3088. (4041/1872.)