Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Ember Győző: Az Országos Levéltár száz éve, 1874–1974 / 13–47. o.

Az Országos Levéltár száz éve 1874—1974 15 hez közvetítse". Az összes ülés az indítványt közhelyesléssel elfogadta, és elhatározta, hogy megküldi azt az illetékes minisztériumnak.

3 Az illetékes minisztérium a Belügyminisztérium volt, minthogy a működő országos levéltár 1867-ben annak a főhatósága alá került. Ide érkezett az Akadémia április 13-án kelt levele, amelyet Kubinyi Ágoston helyettes elnök és Arany János titoknok írt alá, s amely „az Országos Levéltár átalakítása, vagy helyesebben egy szélesebb alapra fektetett és célszerűbb elvek szerint berendezendő egészen új Országos Levéltár felállítása iránt" előterjesztett kérelmet tartalmazott, hivatkozva a Történettudományi Osztály mellékelt indítványára.

4 A Belügyminisztérium meghallgatta az Archívum regni vezetőjét, Kovachich József Miklós országos rendszerinti levéltárnokot, aki az indítványt „mint hazánk díszére és hasznára szolgálót" pártolta, de rámutatott arra, hogy annak megvalósításához „egy alkalmas, célszerű és biztos épület felül eleve gondoskodni szükséges".

5 Álláspontját a Belügyminisztérium a magáévá tette, és május 27-én azt válaszolta az Akadémiának, hogy indítványa anyagi fedezet hiányában egyelőre nem valósítható meg.

6 Az Akadémia tehát nem a meglevő Archívum regni átszervezését, hanem új országos levéltár felállítását tartotta szükségesnek. Nincs tudomásunk róla, hogy indítványának elutasítása után az ügyet tovább szorgalmazta volna. Az országos levéltár ügye azonban nem került le a napirendről. Az állami levéltárügy átszervezésére nemcsak a tudomány érdekében volt szükség, hanem gyakorlati szempontból, az igazgatási gépezet munkájának a megjavítása érdekében is. Az ügy szorgalmazójának a szerepét az Akadémiától az országyűlés képviselőháza, és annak határozatai alapján a minisztertanács vette át. Az országos levéltár kérdését a képviselőházban a ház állandó pénzügyi bizottsága vetette fel, először az 1868. évi költségvetésről készített, ez év augusztus 5-én kelt jelentésében. Kifogásolta, hogy az őfelsége személye körüli minisztérium segédhivatali igazgatójának a két udvari kancellária Bécsben levő levéltári anyagára is felügyelnie kell, s azt a határozott óhaját szögezte le, hogy „a nevezett levéltár mielőbb az ország fővárosába volna áthelyezendő, hogy ily módon annak használata ide benn a hazában megkönnyíttessék, s nagybecsű irat- és okmány kincsei a Budán létező országos levéltárral egyesíttessenek"'.

7 A képviselőház a pénzügyi bizottság óhaját a magáévá tette, s erre vonatkozó határozatát az 1869. évi költségvetés tárgyalásakor megújította. Az 1870. évi költségvetés tárgyalásakor Várady Gábor képviselő feltette a kérdést, hogy az előző két évben hozott határozatok miért nem valósultak még meg? Lónyay Menyhért pénzügyminiszter a kérdésre azt válaszolta, hogy a kancelláriai iratok leszállítása Bécsből azért késik, mert nincs helyiség, ahová el lehetne helyezni. De megnyugtatta a képviselőházat, hogy a volt helytartótanácsi épület folyamatban levő átépítésénél gondoskodik róla, hogy tűzmentes és boltozatos helyiségeket építsenek, ahova — mint mondotta — „az összes országos levéltárak célszerűen el legyenek helyezhetők". Országos levéltárnak nevezte az Archívum regnin kívül a megszűnt kormányhatóságok levéltárait és irattárait is. 3 A M. T. Akadémia Értesítője. 1867. 133—136. p. 4 OL—K 148. 1867. VIII. 1809. (1809—1867.) 5 OL—K 148. 1867. VIII. 1809. (2107/1867.) 6 OL—K 148. 1867. VIII. 1809. (2107/1867.) 7 Az 1865. évi dec. 10-re hirdetett országgyűlés irományai. V. k. 254. p. (305. iromány.)